Jump to content

Kokárdát fel!

2014. 03. 13. 12:02

Ünnepi találós kérdés: vajon melyik kokárda a helyes viselet, amelyiknek zöld szín van a közepén, vagy amelyiknek piros? Március 15.ennek tisztázására, de sok minden egyébre is jó. Ezért aki ünnepi megemlékezésen venne részt, annak kis kokárdatörténelmet, aki kirándulásra vagy fesztiválra vágyna, azoknak programokat ajánlunk.

A kokárda (szalagrózsa), mint nemzeti színű kitűző, a francia forradalom idején, 1789-ben tűnt fel, kék-fehér-piros színben. Ezután terjedt el a nemzeti színeket viselő kitűző a XVIII-XIX. századi forradalmak idején Európában és Amerikában. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától, illetve Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát 1848. március 15-én, a forradalom estéjén. A történészek szerint a kokárdát mindig belülről kifelé kell értelmezni, és a magyar szabadságharc huszárairól készült festményeken ennek megfelelően, belülről-kifelé haladva zöld-fehér-piros színben láthatóak a kokárdák. Igen ám, de a legenda szerint Szendrey Júlia a fordított színeket (piros-fehér-zöld) tartotta szebbnek, és ezt tűzte fel Petőfire, ezzel pedig elterjedt az "olasz zászló" színeivel fordítottan egyező kokárda, amit a mai napig is hordunk. A francia trikolór színei nyomán lett a magyar zászló is háromszínű. A piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. Csupán a francia kokárdától eltérően a márciusi ifjak nem a kalapjukra tűzték, hanem a kabátjuk hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.

MÁRCIUS 15.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére országszerte rendeznek ünnepségeket és hozzátartozó családi programokat, Budapesten több helyszínen is: többek között a Kossuth téren, a Szabad Sajtó útján, a Nemzeti Múzeumban és a Budai Várban. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.) például 10-18 óráig ismét kalandos időutazásra várja a családokat, melynek során a kicsi és nagy gyermekek szüleikkel együtt végigjárhatják az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc jelentős színtereit, megismerhetik a legfontosabb eseményeket, szereplőket, helyszíneket. Az első emeleti Lovagteremben az intézmény őrizetében lévő eredeti 1848–49-es iratokat, például a függetlenségi nyilatkozatot, Petőfi-kéziratokat, Leiningen-Westerburg Károly aradi búcsúlevelét tekinthetik meg a látogatók. A legkisebbeknek pedig háromóránként meseolvasást tartanak a teremben.

Több városban nem csak nem csak megemlékezések, hanem fesztiválok, tavaszváró események is zajlanak:

- Füredi Tavaszi Fesztivál: március 14-16.

- Hungarikum Falu: Ópusztaszer március 14-16.

- Kikelet a Hortobágyon: március 15-16.

- Kecskeméti Tavaszi Fesztivál: március 14-31.

- Egri Tavaszi Fesztivál: március 15-30-ig

- Tavaszváró Szigligeten: március 15-16.

- Aggtelek, Tavaszi Hérics és Kökörcsin Túra: március 15.

- Szentendrei Tavaszi Fesztivál: március 15-30.

- Váci Tavaszi Fesztivál: március 16-30.

- Tatabányai Tavaszi Fesztivál: március 17-30.

(fotó: oszthatod.eu)