Jump to content

Párkányi nosztalgiatúra

2014. 03. 05. 17:03

Hol van már az az idő, amikor az ünnepeken, hétvégéken ezrek ruccantak át Párkányba olcsón inni söröket, enni knédlit és sztrapacskát! Ma már húzósabb egy ilyen túra, de azért a minőségi sör még mindig jutányosabb, mint akár itthon, akár más országokban.

Hosszú évekig sokak tavaszköszöntő programjaként szolgált március 15-én átlátogatni az Esztergomot a Duna által elválasztó Párkányba (szlovákul: Stúrovóba). Elsősorban azért, mert ott nemcsak harmadával olcsóbban lehetett minőségi – szlovák és cseh – söröket inni, mint Magyarországon, hanem ahhoz még olyan ízletes helyi specialitásokat is fogyasztani, mint a knédlivel, káposztával tálalt szaftos sertéshús, vagy a juhtúrós sztrapacska, azaz a tótgaluska. Nem is beszélve a magyarok érkezésére időzített párkányi vásárról, annak elmaradhatatlan kellékéről, a vidámparkról, no meg arról, hogy 20-30 százalékkal alacsonyabb áron lehetett benzint venni. Az pedig szinte természetes volt, hogy a helyi közértben, a Potravinyben is sokan feltankoltak Becherovkával.

Mindezekért a földi javakért ezrek keltek útnak, még úgy is, hogy ennek, az alig 500 méternek a megtétele felért egy túrával. Sokáig ugyanis csak komppal volt lehetséges az átjutás, miután a két települést összekötő Mária Valéria hidat 1944 karácsonyán a visszavonuló német csapatok felrobbantották. S hiába jött létre civil kezdeményezésre az 1980-as évek közepén a Hídbizottság, csak 2001 októberére készült el a régi építmény rekonstruált mása. Ez ugyan meggyorsította az átkelést, ám további 6 évig, a két ország közötti unión belüli határok 2007 végi eltörléséig még az útlevél-vizsgálat okozott időnként többórás sorokat.

Attól kezdve azonban tényleg jó világ volt, ám sajnos, alig valamivel több, mint egy évig. 2009 januárjában ugyanis a szlovákok bevezették az eurót, ami igencsak megdobta az árakat. A kitartók persze így sem vetettek véget párkányi kirándulásaiknak, legfeljebb azok időzítése vált esetlegesebbé. A jó szokások megtartása mellett szól, hogy az euró bevezetése ellenére elsősorban a párkányi sörárak még a mostani forintgyengülés ellenére is versenyképesek. Egy-egy jófajta szlovák Saris, Smadny Mnich, Zlaty Bazant, vagy cseh Kozel, Krusovice, Pilsner Urquelle, Staropramen korsójáért nem kell többet leszurkolni 1-1,2 eurónál Párkány két kultikus sörözőjében, a Sherwood-ban és a Green Pubban, miközben Bécsben 3-4 euró alatt aligha úszható meg a maláta nedű kortyolgatása, hogy a még drágább sör-fővárosokat, Münchent, Londont vagy Dublint már ne is említsük.

Csupán a párkányi ételek ára nem számít már vonzónak – nem véletlen, hogy a hídról levezető út jobb oldalán, a szintén Mária Valériára keresztelt „kockás abroszos” vendéglő az euróbevezetés után lehúzta a rolót –, így a családi programok helyett jobbára a férfiak sörtúrája maradt kifizetődő. Már csak azért is, mert az utazás elviselhető terheket jelent, mindössze 6,5 euróba kerül az a retúrjegy, amivel a Keleti pályaudvarról indulva és mindkét irányba 1 óra 20 percet utazva akár egy nap alatt letudható a párkányi nosztalgiatúra.

(Fotó: honvarihajni.lapunk.hu)