Van, aki szereti köldökét, valaki nem szereti annak formáját, más pedig tudomást sem vesz róla. Mindenki rendelkezik köldökkel, azaz majdnem mindenki, de erre majd a későbbiekben kitérünk. Ha tudomást veszünk róla, ha nem, attól még létezik, mégis alig tudunk valamit köldökünkről. A köldök a köldökzsinór helyét jelöli, amellyel egykoron a méhlepényhez csatlakozva fejlődtünk édesanyánk pocakjában. Latin nevén umbilicus a köldök. Miután meglátjuk a napvilágot, a köldökzsinór elveszíti funkcióját és elvágják. Megszűnik ez az erős és tápláló kötelék anya és gyermeke között. Az elvágott zsinór helyén egy kis csonk marad, amely néhány nap múlva elszárad és magától leesik, helyén pedig megmarad az a köldök, amellyel ma ékeskedünk. Ha így vesszük, akkor a köldökünk az első sebünk is egyben. A köldöknek innentől fogva semmilyen szerepe nincs, hacsak nem esztétikailag tekintünk rá. Van, aki apró ékszerrel emeli ki, mások aköré tetoválást varratnak, de a legtöbbünk nem díszíti sehogy sem, egyszerűen csak van.

Eltérések lehetnek azonban a köldökökben is. Legtöbben befelé forduló köldökkel rendelkeznek, pedig csecsemőkorban, a köldökcsonk leesése után majdcsak minden babának kifelé türemkedik a köldöke, majd besüllyed. Ennek oka az, hogy a baba növekedése során a köldök körüli szövet nem nő, így a többi szövet befelé húzza. Eddig úgy tűnik, hogy a kifelé dudorodó köldökre nincs genetikai magyarázat, annak kialakulása egyszerűen attól függ, hogy a köldökcsonk hogyan esik le. Az határozza meg ugyanis a köldök alakját és azt is, hogy ki vagy befelé áll. Sokkal kevesebben vannak azok, akiknek felnőttként is kifelé türemkedő köldökkel büszkélkedhetnek.

Most térnénk rá arra, hogy bizony vannak olyanok, akiknek nincs köldökük. Ez azért lehetséges, mert köldöksérvvel műtötték őket, és a hasi műtét után a köldökük eltűnt. Persze ma már a plasztikai sebészet csodákat művelhet. Aztán persze vannak olyanok is, akiknek semmilyen műtéten nem estek át, köldökük is van, csakhogy az nem felel meg az elvárásaiknak. Aki annyira nincs megelégedve köldökével, ugyancsak fordulhat plasztikázáshoz.

Ami számunkra szinte semmi jelentőséggel sem bír, az más kultúrákban kaphat jóval nagyobb figyelmet. A hinduk és más kultúrákban is kimondottan koncentrálnak a köldökre, méghozzá olyan meditációs gyakorlatokat alkalmaznak, amellyel a köldökükre összpontosítanak.

Ez az aprócska kis mélyedés a hason több száz baktérium laktanyája is lehet. Ettől függetlenül élnek olyan emberek, akik nagy vonzalmat éreznek a köldökök iránt. A köldökfétis nem általános, de mégis létezik. Sőt, olyanok is élnek köztünk, hogy ha megsimítják köldöküket, ingert éreznek arra, hogy vécére menjenek. Ilyenkor olyan idegszálat találnak el a simogatással, érintéssel, amely vizelési ingert vált ki. A hasüreget és a gerincvelőt összekötő idegszálakon keresztül inger keletkezik, amely a vizelet kiválasztással kapcsolatos szerveket stimulálja akkor is, ha nincs mit üríteni.