Jump to content

Már a gyártása is káros, szívni sem kellene, mégis milliók megteszik

2017. 06. 06. 17:00

A termékek dobozán megjelenő ijesztő, valós tartalmat ábrázoló képek sem tudnak visszariasztani sokakat, és ugyanúgy megvásárolják a csak dohányboltokban megvásárolható dohánytermékeket.

A cél természetesen a dohányzás visszaszorítása lett volna. A csakis arra kijelölt dohányboltban beszerezhető termék és az ijesztő csomagolás is arra irányult volna, hogy a dohányzók száma csökkenjen. Nem így történt. Tudja az ember, hogy káros, mégis szívja a cigarettát.

Habár a dohánytermékek természetes anyagból készülnek, mégis káros az ember és a környezet számára is. A dohány termesztése után azt szárítják, a cigaretta gyártása és annak elszívása is káros a környezetre. Dupla ok lenne tehát arra, hogy most kezdjék meg a leszokást. Nem csak a saját egészség a tét, mert ezzel a káros szokással a saját egészségünkön túl a bolygónkat is szennyezzük.

A dohányzók nem is tudják és nem is érdekli igazán őket, hogy mi zajlik a világban annak érdekében, hogy a kezükben lehessen a cigaretta. A dohány termesztéséhez sokkal több rovarirtó felhasználására van szükség, mint más haszonnövények esetében. Ahhoz, hogy dohányt tudjanak termelni, erdős területeket irtanak ki, megszüntetve vagy leszűkítve számos növény- és állatfaj életterét. Már eddig is sokat ártunk a Földnek, csakhogy itt még nem áll meg a rombolás. A dohánylevelek szárításához sok fát kivágnak, hogy tüzelőt nyerjenek. Vannak országok, ahol éves szinten a fakitermelés negyede a dohánytermesztés céljából történik. A cigarettagyártás során nikotinnal és más vegyi anyagokkal szennyezik a környezetet. Gondoltad volna, hogy évente 6 trillió ember nyúl a cigarettájáért és gyújtja meg, hogy éljen káros szenvedélyének?

Tudtunk eddig valami pozitívet felmutatni? Semmit!

Aki beleszív egy cigarettaszálba, az azt vállalja, hogy a termék meggyújtásával közel négyezer vegyületet szív magába. Nem is gondolnánk, hogy az a kis vékony dohánytermékkel 43 rákkeltő vegyület is bekerül a szervezetbe. Ez azt jelenti, hogy a dohányzó saját magának megnöveli annak esélyét, hogy szervezetében daganatos elváltozás alakuljon ki. A cigarettázás egyik vegyülete a szén-monoxid, amely a vérrögképződést, érelváltozások, stroke és szívinfarktus kockázatát növeli.

Ma már minden intézményből ki van tiltva a dohányzás, de korábban a passzív dohányzók is rendre részesültek a cigarettázás minden negatív hatásából, még ha nem is olyan mértékben, mint az aktív dohányzók.

Aki dél ennek a káros szenvedélynek, az azt vállalja, hogy életének tartama egy szál cigaretta elszívásával akár tizenegy percet csökken. Elkeserítő, hogy egyre fiatalabban próbálják ki a dohányzást, és jó részük felnőtt korban is élni fog ezzel a káros szokással.

Sokakat az tart vissza a cigaretta lerakásától, hogy a dohányzás elhagyása után súlygyarapodás várható. Inkább vállalják a dohányzással járó rizikókat, mintsem elhízzanak. Ha azonban valaki rászánja magát a leszokásra, akkor 3-6 hónapnyi tartós ellenállás után az ember anyagcseréje alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. A létfontosságú szervek szinte fellélegeznek, és öngyógyítási folyamatba kezdenek.

(Forrás: marmalade.hu | heartwiseministries.org, reuters.com, arounddb.com/képek)