Jump to content

Meghatározott időben szöknek a napok és az évek

2016. 02. 27. 19:00

Mi az, ami nemtől, etnikai hovatartozástól, és mindentől mentesen minden egyes embernek van? Na, mi? Születésnapja mindenkinek van, még akkor is, ha azt annyira nem tartja számon. 

Van, aki nem ünnepelheti minden évben szülinapját. Van egy olyan szűk réteg, akik szülinapjukat csupán négyévente, esetleg nyolcévente tudnak megünnepelni. Ők azok, akik szökőévben februárjának utolsó napján, azaz február 29-én látták meg a napvilágot. A szökőév, – vagyis olyan, mint az idei 2016-os –, olyan év, amelynek februárja egy nappal többet tartalmaz azért, hogy szinkronba hozza a naptári évet a csillagászati idővel. A naptár minden évben egyforma számú napot tartalmaz, azaz 365-öt. Csakhogy a csillagászati események nem ehhez mérten alakulnak, ismétlődnek, így a napok elcsúsznak az évszakokhoz, csillagászati történésekhez képest. Azaz csak elcsúszna, ha négyévenként nem szúrnának be egy plusz napot a naptárba. A csillagászati év 365,2422 nap, míg a naptári 365,2425 nap. Ez a különbség azt jelenti, hogy a naptári napok száma nagyjából háromezer évente egy nappal marad le a csillagászati naptártól.

Már a korai társadalmak számára igény volt az, hogy az időt mérni tudják. A nappalok és éjszakák, valamint az évszakok változását rendszerbe foglalták. Arra is rájöttek, hogy a római naptár napjai minden évben egy napos eltérést okoznak a Naphoz képest, így időszámításunk előtt 46-ban Julius Ceasar vezette be azt, hogy egy szökőnapot iktassanak be.

Téves azonban azt gondolni, hogy február 29-e a szökőnap. De még ez sem csak azt jelenti, hogy négyévenként betoldanak egy plusz napot a február hónapba, hanem lényegében február 24. napját duplázzák meg, így tolódik a továbbiakban minden nap egyel előrébb. Legalábbis a rómaiak úgy tekintettek a február 24-ére és 25-ére, mintha ugyanaz a nap lenne. A két napot egynek tartották.

A szökőév latin neve az anno bissextili, amely annyit jelent, hogy „a kétszer hatodik nap éve”, ugyanis az egykori római naptár szökőnapját a március hónapot megelőző hatodik nap volt, azaz február 24-e. Ezt a napot megduplázták és kétszer mondták, így lett egy nappal több a február. A szökőév meghatározása nem feltétlenül azt jelenti, hogy négyévente van ilyen különleges esztendő. Szökőév csakis az lehet, amely év néggyel osztható. Ám amelyik néggyel és százzal is osztható, az már nem lehet szökőév. A négyszázzal osztható évek is szökőévek.

Azt gondolnánk, hogy kivételes az a személy, aki február 29-én születik, vagyis akinek születésnapja csakis négyévente tartható meg. Valóban az, de aki ezen a napon született, számos zavaros helyzetbe kerülhet, hiszen olyan nap nincs minden évben.

(Forrás: history.com/kép)