A pünkösdi ünnepkor ünnepe május elseje, vagyis ez a nap nem csak a munka ünnepét jelenti. Évnegyedkezdő nap. Május elseje szokásai keveredtek a pünkösdi ünnepi szokásokkal, de mára már csak két, azonos tartalmú hagyomány fűződik hozzá: májusfaállítás és majális.

A pünkösd és május elseje közötti különbség akkor kezdett felerősödni, amikor 1889-ban a munkásosztály kiharcolta a munka ünnepét, így ez a nap a hagyomány és a szervezett ceremóniák vonásait is magán viseli.

A munkásosztály ünnepe, a nemzeti összefogás harcos ünnepe május elseje. Nevezik még a munka ünnepének is. A II. Internacionálé párizsi kongresszusán, 1889-ben döntötték el, hogy minden évben május elsején ünnepelnek.

Még 1817-ben egy angol gyártulajdonos közzé tette a munkások követelését, melyben megfogalmazták azt, hogy a napi 10-16 órás munkaidőt nyolc órára csökkentsék.

„Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás.”

Tüntetéseket szerveztek, sztrájkoltak akaratuk érvényesítése érdekében. A sztrájkok hamar abba maradtak, mivel nem volt törvényi háttere. Akik lázadtak, azoktól megszabadultak, ráadásul őket más gyárak sem alkalmazták. Később a nők és gyerekek munkaidejét tíz órára csökkentették, de 1856-ig ebben a kérdésben nem volt változás. 1856. április 21-én az Ausztráliában munkások megkövetelték és megkapták a rövidebb munkaidőt, amely egyáltalán nem ment a bérezés rovására. Ez volt az első olyan megmozdulás, ami eredményes és retorzió nélküli volt. 1886. május 1-jén az Amerikai Egyesült Államokban munkások sztrájkoltak a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, csakhogy a tüntetés eldurvult és május 4-én több tüntető és rendőr is meghalt lövöldözés következtében. A vérengzés áldozatainak emlékére választották a nemzetközi munkásünnep napjának május elsejét. Magyarországon az első május elsejei ünnepet 1919-ben ünnepelte hazánk népe. A munkásünnep nemzeti ünneppé nőtte ki magát.

Május elseje a munka ünnepe, de emellett a katolikus egyház ezen a napon emlékszik Munkás Szent Józsefre, aki a munka és a munkások védőszentje. József ács volt, Jézus nevelőapja.

Korábban az egész ország felvonult május elsején, mára már csendesebb programok várják a munkaszüneti és ünnepnapi érdeklődőket. Csakhogy már jóval korábban is jeles nap volt május elseje. Legrégebben a kelták ünnepelték Beltane ünnepeként, a germán országok Walpurgis éjszakáját, de az ókori görögök és rómaiak is ünnepeltek ezen a napon. A régi kor emberei nem a munkát ünnepelték, hanem nagy valószínűséggel, a termékenységgel volt kapcsolatos. Maia a föld termését oltalmazó istennő, és május elsején neki áldoztak a bőséges termés érdekében.

A természet újjászületésének szimbóluma, a tavaszi szokások Európa-szerte ismert kelléke a májusfa. Május elseje a tavasz örömünnepe is, amikor májusfát állítanak. A XV. századból már vannak feljegyzések erről a szokásról, de nagy valószínűséggel régebbi eredetű, az életfára vezethető vissza.

Május elseje örömünnep, melyhez a májusfa állítása fűződik, miszerint a legények reggel zeneszóval bejárták a falut és májusfát állítanak a lányok háza előtt. A majális összefonódott a május elsejei ünneppel.