A könyvek információkat, cselekményeket közölnek. Némelyik arra való, hogy tanuljunk belőlük, mások inkább a szórakoztatásunkra vannak megírva. Tudjuk, hogy milyen jó hatással van az olvasás az agyunkra, a szókincsünkre, a látásmódunkra is.
A könyvekkel azonban sokkal többet is lehet tenni, mint olvasni. Habár az elsődleges cél tényleg az, hogy a tartalmával ismereteink és fantáziánk gazdagodjon. Ám ha kiolvastunk egy könyvet, vagy tanulmányainkat már befejeztük, lehet hogy soha többet nem kerül kezeink közé olvasásra az adott könyv. A polcra beállítva éveken, évtizedeken keresztül gazdagítja a könyvállományunkat. Ha a saját könyveinkről van szó, egyáltalán nem szívesen válunk meg azoktól még akkor sem, ha már rég nem forgattuk.
Még akkor sem, ha tudjuk, hogy talán soha többé nem olvassuk az adott könyvet, vigyázunk rá, mert a könyv érték. Az is feldühít, ha egy kölcsönadott könyvünket úgy kapunk vissza, hogy könyvjelző híján a lap csücskének behajtásával jelezte az illető, hogy éppen hol tartott. Ha pedig sokszor megszakította az olvasást, akkor sok ilyen kis fülecskét jelenthet könyvünkben. Csakhogy vannak, akik ezt a hajtogatást mesterire fejlesztették. Korántsem arról van szó, hogy az olvasást abbahagyták, hanem ez egy nagyon tudatos és megtervezett alkotás egy-egy mozzanata minden lap behajtása.
Hiába tiltakozunk kézzel-lábbal az ellen, hogy könyvjelző híján behajtogassa valaki a könyv lapjait, aki azt olyan művészien teszik, mint néhányan, azoknak szabad a pálya. Vannak, akik a könyvekben olyan lehetőségeket látnak, amelyek az olvasáson jócskán túllépnek. Ők azok a művészek, vagy kreatív emberek, akik a könyv lapjainak hajtogatásával különleges alkotásokat produkálnak. Dupla értékkel bír egy ilyen könyv, hiszen nemcsak a tartalma fontos, hanem a megjelenése is. A gondosan, precízen meghajtogatott lapok olyan külsőt kölcsönöznek egy megunt, elfeledett könyvnek is, amelytől leesik az állunk.
Vannak a világban olyan ügyes emberek, akik ezt a technikát profi szintre emelik és elképesztő háromdimenziós alkotásokat készítenek. Yuto Yamaguchi, a japán művész is egyike azoknak, akik a könyvlapokkal művészien bánik, de az amerikai amatőr művész, Isaac Salazar is a lapok hajtogatásában találta meg igazi hobbiját.
Egyes művészek hajtogatnak a könyvbe és nem tesznek helyrehozhatatlan kárt benne, de mások nagyobb kárt tesznek a könyvekben, habár szépet alkotnak. Guy Laramee kanadai művész ugyanis faragja a könyveket. Olyan természeti képződményeket, látképeket farag egy vagy több könyvből, amely elképesztő. Malena Valcarcel pedig lapokat vág ki a könyvből, amelyekből valami olyat alkot, amely ismét a könyv részét képezi, csak más formátumban. Az utóbbi két művész ugyan maradandó kárt okoz a könyvekben, és olvasásra már sosem lesznek alkalmasak, de bocsánatos bűn, mert alkotásaikkal elfeledtetik a könyvekben tett kárt.
