Egy ideje már fel-feltűnnek azok a kompozíciók, amelyek arra motiválják a fiatalokat, idősebbeket, hogy bambulják a képet percekig. Szó szerint semmibe meredő tekintettel kell nézni ezeket. Pontok vagy vonalak halmaza, furcsa, ki nem vehető alakzatok egymás hegyén és hátán, amelyet több percen keresztül kell nézni, egy pontra fókuszálni, hogy aztán megkapja azt a vizuális hatást, amely miatt létrehozták ezeket a képeket. Ha sikerül meglátni azt, amit kell, akkor nagy örömmel akarjuk megmutatni másiknak is. Csakhogy az, aki erre még nem koncentrált rá, nem lehet megmutatni, hiszen agyunk alkotja a háromdimenziós képet. Van egy úgynevezett anaglif technikával készült változat, amelyet szemüveggel lehet megnézni. Nem nagy koncentrálást igényel, hogy a megadott mintát lássuk. Julesz Béla nevéhez fűződik az a másik verzió, amelyhez nem szükséges a szemüveg, csakis máshogy kell nézni a képeket. Ahhoz, hogy szemüveg nélkül is elénk táruljon a háromdimenziós világ, gyakorolni szükséges. Ha egyszer rájössz arra, hogyan kell csinálni, és meglátod azt, amit kell, akkor rájössz, hogy megérte az erőfeszítés. Ezeket a képeket nevezik sztereogramoknak, vagyis egy vagy több kép segítségével állítanak elő térhatású képet.
Lehet gyakorolni is a technikát. Első lépésként vegyél kezedbe egy papírlapot, amelyet a szemeid közé, az orrodhoz támasztasz. Ezzel megakadályozod azt, hogy szemeid összenézzenek. Alapesetben ugyanis pont ezt tennéd, így azonban nem engeded. Tartsd magad elé a háromdimenziós képet normál távolságra. Mindkét szemed a kép más részeit látja, ettől alakul ki a háromdimenziós hatás.
Lazítsd el a szemeidet, a képet tedd olvasótávolságba, majd lassan hozd a szemeidhez egyre közelebb, de nem kell fókuszálni, csak nézz tompán. Nem baj, ha a kép elhomályosodik, az a jó. Aztán pedig távolítsd el az képet az arcodtól, de még mindig nem kell fókuszálni. Előbb vagy utóbb megjelenik a 3D-s kép. Ha mégis ráfókuszáltál, nem láttad amit kell, akkor előröl kell az egész folyamatot kezdeni.
Megpróbálhatod előhívni úgyis a háromdimenziós alakzatot azzal a módszerrel, hogy a kép mögé képzelsz valami tárgyat, ami jóval messzebb van, és arra fókuszálsz.
Ezeken a képeken is lehet gyakorolni: