Jump to content

Csúnya és szagos, mégis nagy feneket kerítünk neki

2016. 07. 12. 19:00

Amikor a gasztronómia kerül szóba, akkor legtöbbünk olyan kulináris élményekre gondol, amelyet leginkább éttermekben, pénzért kóstolhat meg. Jól tudjuk, hogy az igazán különleges fogások ára csillagászati értéket is képviselhet.

A drága fogások ára az alapanyagnak köszönhető, amelyeket nehéz beszerezni, kuriózum, ezért meg is kérik az árát. A drága ételek közé tartozik a kaviár és a szarvasgomba is. Ez utóbbi esetében ránézésre érthetetlen, hogy a külsőre nem túl ígéretes gomba kilójáért miért kérhetnek el akár százezer forintot is. A szarvasgomba a föld alatt nő, gumó alakú, de ránézésre igen csúnya látványt nyújtó, rücskös és szagos gomba. Csúnya, de finom, olyan ritka csemegegomba, amely fajtája között a legdrágább.

Ez a gomba igen ízletes, és már évszázadok óta fogyasztjuk, ismerjük. Már a XVIII. században is árulták a szarvasgombának a fehér változatát hazánkban, és már akkor is drága élelmiszernek minősült, de közel nem ennyire megfizethetetlen volt. Miért van az, hogy ez a gomba ennyire drága? Habár kilójáért akár százezreket elkérnek, de egyáltalán nem érdemes ennyit vásárolni belőle, ugyanis aromája erőteljes, kis mennyiségben használják fűszerként ételekhez. Ráadásul nem lehet tartósítani, így hosszan tárolni sem szabad. Legkésőbb két nap után fel kell használni, különben megromlik. Más növénnyel élnek együtt szimbiózisban, így anélkül nem is termeszthető. Íze, aromája miatt olyan különleges és értékes, valamint a felkutatása is időt és szakértelmet kíván. Azt, hogy egy területen mennyire terjednek el a szarvasgombák, meghatározza a terület klímája és a talajviszonyok is. Ezek a gombák főleg a meszes talajt részesítik előnyben.

Elterjedt az, hogy a szarvasgombát sertésekkel keresik, és ez a régebbi korokban igaz is volt, csakhogy a sertés táplálékként tekintett a föld alatt növekvő gumóra, amelyet aztán vagy elfogyasztott, vagy megsértette, ha megtalálta. Az azonban tény, hogy állatot használnak a szarvasgomba felkutatásához, hiszen a földalatti gumókat mi nem látjuk, de még csak nem is érezzük. Ellenben egy kutyus jóval könnyebben kiszimatolja az intenzív illatot árasztó gombát. A tapasztaltabb szarvasgombászok nagyjából tudják hol érdemes keresni ezt a drága kincset. Magyarországon főleg az alföldi területeken, nagy és öreg tölgyfák felszíni vagy földalatti gyökereinek közelében keresi a szarvasgombát. Árulkodó jel lehet, ha az aljnövényzet megritkul, kopár folt alakul ki a fa tövében. Lehet nem is tudtad, de hazánk a legnagyobb exportőre Európának szarvasgombát illetően, és magunkénak tudhatjuk az úgynevezett homoki szarvasgombát, amelynek nálunk van a legnagyobb állománya, amely akácosokban terem, és abból nálunk nincs hiány.

(Forrás: rockpool.com, truffledogcompany.com/képek)