Általános és középiskolai tanulmányunk során részleteire bontva tanuljuk, hogy mi történt akkoriban. Az első, ami eszünkbe jut az Petőfi Sándor költőnk neve, a Nemzeti dal, a Pilvax kávéház, a kokárda, cenzúra, a 12 pont. Ezek mind olyan ismeretek, amelyeket még akkor is tudunk, ha a történelem iránt különösebb érdeklődést nem mutattunk. Vannak azonban olyan tények, amelyek nem biztos, hogy rögzültek bennünk. Néhány ilyen háttérismeretet igyekszünk feltárni.

Tudtad, hogy nem csak Magyarországon robbant ki forradalom 1848 tavaszán? 1848 februárjában Párizsban tört ki forradalom, amely nagyban közrejátszott abban, hogy hazánkat is egyre közelebb repítette a szabadságharcig.

Petőfi Sándor megírta a forradalom kitörése előtti éjjel a Nemzeti dalt. A retinánkba égett a történelemkönyvben rögzített kép, ahogy az ifjú Petőfi elszavalja az összegyűltek előtt költeményét a Nemzeti Múzeum előtti lépcsőkön. Csakhogy a múzeum előtt nem a vers, hanem csak buzdító szöveget mondott neves költőnk. Ám a Pesti Divatlap következő havi címlapján az szerepelt, ahogy Petőfi szaval a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, így került be a történelemkönyvbe is ez a kép, így rögzült belénk is. Kutatók azt derítették ki, hogy valóban elhangzott a Nemzeti dal a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, csak nem Petőfi ajkai közül, hanem egy színész szájából.

Arra emlékszel, hogy a felbuzdult forradalmi ifjak hová vették útjukat a Pilvax kávéházból 1848. március 15-e délelőtt? Kezükben volt már a megírt 12 pont. Ahhoz, hogy ezt el tudják juttatni másokhoz is, nyomtatásra volt szükség. Így vették célba Landerer és Heckenast nyomdáját. A fiatalok nem rendelkeztek az úgynevezett cenzori bélyegzővel, amely szabad kezet engedett volna a nyomtatásnak, ezért Landerer arra buzdította a fiatalokat, hogy foglalják el a nyomdát és valósítsák meg tervüket. Landerer arra kérte Petőfiéket, hogy zárják be saját irodájába addig, amíg az események zajlanak. A Landerer nyomda így vált a forradalom egyik helyszínévé, nemzeti ünnepünk egyben a magyar sajtó napját is jelenti.

A Pilvax kávéházat mindenki ezen a néven ismerte, de Petőfi Sándor kezdeményezésére átnevezték Szabadság-csarnokká. Nem ez volt az egyetlen, aminek a neve megváltozott ezekben az időkben, ugyanis Szabadsajtó utca lett a Hatvaniból, Március tizenötödike tér az egykori Egyetem térből, Szabadság tér pedig a Városház térből.

Kokárdával emlékezünk meg az 1848. március 15-i eseményekről. Könnyű hozzájutni kokárdához most, de nem így volt ez abban az időszakban, mert a forradalom kirobbanása utáni napon már elkapkodták az összes három színű szalagot.