Három éve, egy egyetemi kurzus kiegészítő tananyaga kapcsán ráakadtam Barry Schwartz előadására a választás ellentmondásosságáról. Azt a kérdést feszegeti, hogy vajon a rendelkezésre álló választások sokasága által boldogabbak leszünk, vagy inkább frusztráltabbak.

Mindannyian ismerjük és gyakoroljuk a választás szabadságát: a boltban, az orvosnál, a munkával vagy vallással kapcsolatban, de akár az identitásunk is választás kérdése lehet újabban. Mindannyian hallottunk már a skandináv országokban divatos nevelési szokásokról, amelyek azt a nézetet részesítik előnyben, hogy a nemi identitás is csupán választás kérdése. Egyszóval: életünk szinte minden pillanatáról dönthetünk, hogy melyik úton indulunk el, és hogy kit választunk partnerünknek.

A „választás szabadságával” viszont iszonyú súly nehezedik ránk, nevezetesen: hogy jól döntöttünk-e. Az utóbbi száz évben a világ fejlődésével nagy szabadságot kaptunk magánéletünk tekintetében, de döntéseink kapcsán rengeteg kérdés merül fel bennünk. Mikor házasodjunk? Egyáltalán, házasodjunk-e. Ha nem házasodunk, attól még vállaljunk gyereket? Ha igen, előbb a gyerek és aztán a karrier vagy inkább fordítva? Milyen diplomát szerezzünk? Mi az, ami igazán érdekel minket?

Régen a házasság szóba kerülésekor egyetlen kérdés merült fel csupán: kivel fogunk összeházasodni. Persze mindannyian tudjuk, hogy férjhez menni valakihez, akit kijelöltek nekünk nem éppen álmaink netovábbja. Viszont – ahogy mindenben – az arany középút itt is kívánatos lenne. Hogy miért? A választásaink széles skálájának pozitív következményeit mind ismerjük. Itt lenne az ideje, hogy feltárjuk a negatív hatásokat is.

Barry Schwartz két negatív hatást említett előadásában. Az egyik, hogy annyira tetemes a döntési lehetőség, hogy egyszerűen lebénít minket a választás. Gondoljunk csak bele, hogy hány fajta nadrág, okostelefon vagy havidíj-csomag létezik!
Az lenne a logikus, hogy minél több választási lehetőségünk van, minél szabadabbak vagyunk, annál könnyebben tudunk dönteni. Ennek ellenére ez nem így van. Kiválasztunk egy terméket és aztán elégedettek vagyunk? Nem gondolunk bele rendszerint, hogy mi lett volna, ha inkább a másikat választjuk? Mi van, ha az jobb lett volna? Ez pedig a másik negatív hatás. Nem leszünk elégedettek a döntéseinkkel, mert a visszautasított lehetőségek pozitív tulajdonságaira koncentrálunk ahelyett, hogy a már meghozott döntések pozitívumaira gondolnánk.

Messzire mutató kérdések ezek, amelyek továbbiakat vetnek fel. Megoldás nincs – azaz kívülről semmiképp sem várhatjuk. A frusztráltságot csökkenteni csak saját elvárásaink kordában tartásával és pozitív hozzáállásunkkal tudjuk.

(Kép: www.colinjbrowne.com, www.theindiepedant.com)