Az összetevők listáján többnyire Dimethicone, Cyclomethicone vagy Phenyl Trimethicone néven álcázott szilikon – általában a –methicone, a –siloxane és a silicate végződés ad aggodalomra okot – rövid távon tényleg csodát művelhet a frizuráddal. A hatékony szigetelésnek köszönhetően ugyanis dúsabbnak, jobb tartásúnak tűnhet a sörényed. A hajrostok lezárása azonban huzamosabb időn át mindenképpen egészségtelen, így egyre gyakrabban lehetnek olyan napjaid, amikor fogalmad sincs, mitől állnak borzalmasan a tincseid.

A szilikon nyújtotta ideiglenes ragyogás hátránya, hogy valójában nem maga a haj veri vissza fényt, hanem az azt bevonó polimerek. Ezek az apró műanyag-részecskék nemcsak a szervezetedet károsítják, hanem a környezetet is – elvégre nehezen tudnak lebomlani.

Vannak, akik évtizedeken át problémamentesen használnak szilikon tartalmú samponokat, balzsamokat és egyéb hajápolókat, míg másoknál már néhány hónap után jelentkezik a szárazság, fakó árnyalat és lelapulás, mint „mellékhatás”. Ezek tapasztalásakor sajnos sokan még több ápolószerért nyúlnak, amivel még több szilikont kennek magukra – ami tulajdonképpen a 22-es csapdája, hiszen kiutat egyedül a műanyagról való fokozatos leszokás jelenthetne.

A szilikonmentes hajápolók elleni leggyakoribb érv, hogy az első néhány használat során nem nyújtják a megszokott hatást. Magyarán, ha nagyon sokáig használtál szilikonos sampont, és most először próbálsz ki egy natúr változatot, talán nem lesz olyan dús, könnyen kezelhető a loboncod. Jó hír viszont, hogy a vegyszer maradványai hamarosan eltűnnek a hajadról és a fejbőrödről, így hamarosan maradéktalanul egészséges fürtöknek örülhetsz.

A szilikont elsősorban növényi eredetű tápláló hatóanyagokkal, például kókuszolajjal, shea-vajjal; körömvirág, ginzeng vagy bambusz kivonatával; gabonafélékkel vagy szójaproteinnel szokták helyettesíteni, esetleg pantenol hozzáadásával. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan sampont, amire bátran lecserélheted a régi szilikonosat.