A csírák olyan „élő étkek”, amelyek annyira tiszták, amennyire minden élelmiszernek lennie kellene. Az egészséges táplálkozás témáját ma már azt sem tudjuk, hogy közelítsük meg. Számos élelmiszerről derül ki, hogy amit korábban egészségnek véltek, mégsem az. Egyre többen keresünk olyan természetes, egészséges élelmiszert, amely tartalmaz vitaminokat, ásványai anyagokat is.

Az ősember a szabadon termő, majd később már a termesztett növények levelét, hajtásait, virágát, gyökerét, gumóját, gyümölcsét és hagymáját is elfogyasztotta különböző feldolgozási formában. A különböző korokban a növényeket fogyasztották nyersen, sülve, főve, tartósítva, és ezt tesszük ma is. Annak ténye, hogy az emberiség növényeket is evett akkor, amikor még nem ismerték a tűzcsiholást és így magát a tüzet sem, leletekkel bizonyított. Elődeink, az ősemberek a földben csírázó magvakat gyűjtögették és fogyasztották el. Valószínűleg azt is tudták, hogy a magokat víz éri, akkor kicsíráznak. A csírák könnyen rághatók, könnyen emészthetőek, és még az ízük is jó. A csíra jelképezte az egyiptomiaknál a halál után életet is, ezért halottaik mellé gyakran helyeztek ilyen növénykezdeményeket. A rómaiak gyógyításra használták, a kínaiak szintén ismerték a csírák gyógyhatásait. Európában a skorbut megelőzése érdekében fogyasztották a növényi csírát.

A csírák azokat az anyagokat tartalmazza nagy koncentrációban, amelyek a növény életéhez, növekedéshez nélkülözhetetlenek. Éppen ezt ismerték fel elődeink is. Habár azóta elfeledkeztünk a csírafogyasztásról, érdemes beiktatni étrendünkbe. Főleg arra az időszakban kitűnő választás a csíra, amikor nem sok más növény és zöldség található meg az üzletekben, piacon. Ráadásul a magvakat könnyen tudjuk mi magunk, a saját otthonunkban is csíráztatni. A legkönnyebben csíráztatható növények a búza, a napraforgó, a zab és a rozs. Arra ügyelni kell, hogy a magok nem lehetnek dohosak, penészesek. A zöldségek közül jól csíráztatható a vöröshagyma, a káposzta, a brokkoli is. Némelyik magot csak el kell szórni a földbe, míg más magvakat csak hőkezelés után lehet csíráztatni. Ez utóbbiak csoportjába tartozik a hüvelyesek magja.

Nem nagy befektetést igényel a csíráztatás, megteszi a műanyag cserép vagy doboz is, de lehet kapni erre kifejlesztett edényt is. A magok közül ki kell válogatni az éretlen, törött szemeket, szükséges a szemeket átmosni, majd 12 órán keresztül áztatni. A csíráztató aljába egy réteg benedvesített papírtörlőt kell elhelyezni, amelyre a magokat rakjuk. Arra számítani kell, hogy a magok mérete a nedvesség hatására ötször nagyobbra duzzadnak. 17-21 °C ideális hőmérséklet a lakásban való csíráztatáshoz. Öntözni nem kell, hanem naponta le kell öblíteni a magvakat, majd lecsöpögtetni. Ügyelni kell arra, hogy az edény alján ne álljon a víz, mert elrohadhatnak a csírák.