Jump to content

Apró otthonok töltik meg a jenkik első plázáját

2015. 03. 30. 23:25

Megdöbbentő ötlettel állt elő Rhode Island sokak által ismert első amerikai plázájának, a Providence Arcade újrahasznosítása, továbbmegyek, megmentése során felmerült elképzelés során az őt felkaroló társaság. Kicsiny lakások kialakítása lett a megoldás.

A fedett sétáló utcával rendelkező egykori bevásárló központ a szűk kialakítású terekkel, a közel 200 éves múltra tekintő épületében nem tudta felvenni a versenyt a mai, modern kívánalmakkal. Ám amint sikerült túllépni az eredeti funkciókhoz való görcsös ragaszkodáson, megszületett a lehetető legjobb újrahasznosítást nyújtó ötlet, a mikro-apartmanok kialakítása. Ami tökéletesen illeszkedik a világszerte hódító lakástrendhez.

Ám mielőtt a történet közelmúltban bekövetkezett fejezetéhez érnénk, érdemes visszakanyarodni 1828-ig. Ekkor nyitotta meg kapuit a Russell Warren és James Bucklin által tervezett, görög hatásokkal ékesített, néhol oszlopos, az üvegtető által a napfényt beengedő, szokatlan megoldásként fedett megközelítést nyújtó üzletlátogatási és vásárlási lehetőségekkel rendelkező 3 szintes épület. Amely részben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A bevásárlást segítő tematika, az egyszerre több üzletbe betérés lehetősége vonzó volt a látogatók számára, ám az emeleti boltok már kevésbé volt vonzó a lustább vásárlók számára. A központ 1944-ben majdnem a vesztébe rohant, lebontását tervezték, majd az utolsó pillanatban megmenekült. A ’80-as években felújítással igyekeztek frissíteni az épületen és igazítani az aktuális látogatói és fogyasztási szokásokhoz az átgondolt, modern finomításokat. Hiába volt népszerű még évtizedekig, mégsem tudta felvenni a versenyt a piac változásával, s 2008-ban bezárta kapuit ez a különleges adottságú épületet. Majd évekig kétséges volt a sorsa, s 2013-ban már egy merőben eltérő funkcióval megtöltve tért vissza az ingatlanpiacra. Az alsó szinten megmaradt a kiskereskedelmi vonulat, az emeleten pedig a bérlakások találtak helyet. Aki gyorsan reagált, szerencsésen megkaparintotta a sokszor még egy szállodai szobánál is kisebb méretű lakóteret. A többiek pedig várják türelemmel a lehetőséget, hogy megadassék nekik az élmény. Már amennyiben élményként értékelhető egy szűk, kis szobában élni egy felkapott ingatlanban. Azonban mindaddig, amíg ez a fajta ingatlantípus népszerűsége növekszik a nagyobb alapterületű lakások sokszor megfizethetetlen árával vetekedve, addig egyik sem lesz üres. Pillanatnyilag csak várólistán lehet reménykedni. A rehabilitációs team remek munkát végzett, falakot bontottak, nyílászárót cseréltek, s maximálisan ügyeltek, hogy megőrizzék a jellegzetességeket. Ez ugyan nem minden szempontból sikerült, véleményezik többen az egykor romantikus ifjúságuk helyszíneként emlegetett központra visszaemlékezve, a mai kialakításokat a hajdani képekkel összevetve. Ettől még keresett, mint megannyi hasonló mikroapartman keleten és nyugaton, világszerte. Amennyiben felkeltette érdeklődésed, gondold át, tudnál-e áldozni havi minimum 550,- amerikai dollárt, ami a legalacsonyabb bérleti díj, cserébe a hálószoba-konyhasarok-fürdőszoba és tároló élményéért.

(fotó: curbed.com)