Egy vezető biológus nemrégiben előrukkolt elméletével, mi szerint a csecsemők éjszakai felébredése és sírása mögött tulajdonképpen egy evolúciós fejlődésnek köszönhető. Ezzel akarják ugyanis rávenni az édesanyákat, hogy többet szoptassanak, a rendszeres szoptatás ugyanis köztudottan csökkenti az újabb terhesség kialakulásának esélyeit. Azzal pedig, hogy a ’konkurens’ testvérek számát limitálni igyekeznek a maguk módján, a saját túlélési esélyeiket növelik meg, szól az elmélet.

Azt már rég óta tudjuk, hogy a sűrű szoptatás az első hat hónapban jelentősen lecsökkenti az anya teherbe esésének esélyét, habár kizárólag ezt a módszert alkalmazni fogamzásgátlásként többnyire nem szokták javasolni a szakemberek. Az egyedfejlődés szempontjából őseinknél azonban ez azért volt fontos, mert minél kevesebb testvérrel rendelkezett az egyed, annál nagyobbak voltak a túlélési esélyei, annál több táplálék jutott neki, és annál kevesebb esélye volt egy fertőző betegséget elkapni, érvel David Haig professzor a Harvard egyetem okatója az Independent magazin szerint. Ezért a kisbaba személyes érdeke azt diktálja, szigorúan a természetes szelekció szempontjából, hogy rávegye édesanyját, éjjel nappal a rendelkezésére álljon tejével.

A professzor szerint az éjszakai sírás leggyakrabban a hatodik hónap környékén erősödik fel újra, éppen abban az időszakban, amikor az anyák újra termékenyek lehetnének.

James J. McKenna antropológus azonban nem osztja harvardi kollegája véleményét. Szerinte az éjjeli szoptatós műszaknak is csupán annyi célja van, hogy lehetőséget nyújtson a gyermeknek, hogy annyira jóltáplált és egészséges lehessen, amennyire csak lehet.

(Kép: The Guardian)