Tesztek egész sora bizonyította be, hogy a nők magzatvizéből pontosan kimutatható, mit fogyasztottak a terhességük során, ezért a magzat ízlése is ezekhez a megszokott ízekhez igazodik. Az édeshez való vonzódás például már egészen korán kialakul. Már egy 15-16 hetes magzat is szívesebben kortyolgat a magzatvízből, ha az édesebb, és a sósat is előnyben részesíti a keserűvel szemben.

Az, hogy melyik ételt szeretjük, és melyiket nem, javarészt tanult dolog, és ez a tanulás már jóval a születés előtt megkezdődik. Egy 21 hetes magzat már a szaglás és ízlelés képességének teljes birtokában van, a magzatvíz így lesz első komplex, ízekkel és szagokkal bíró tápláléka.

Egy philadelphiai kutató, Julie Mennella kísérletben a résztvevő alanyoknak meg kellett szagolnia különféle magzatvízmintákat, és ezekből gond nélkül meg tudták állapítani, melyik édesanya fogyasztott korábban fokhagymát, mentát, vaníliát, vagy répát.

Egy másik kísérlet során az anyák egy részének naponta 300 ml répalevet kellett innia a terhesség utolsó trimeszterében, a másodiknak a szoptatás első két hónapjában, a kontroll csoportnak pedig nem kellett zöldséglevet innia. Azok a gyerekek, akik már a terhesség, vagy a szoptatás során ’hozzászoktak’ a répa ízéhez, sokkal szívesebben ettek répát később is.

Egy tavalyi kutatásból az is kiderült, hogy azok a kisbabák, akiknek az anyukája sok gyorséttermi kaját fogyasztott a terhesség alatt, maguk is nagy rajongóivá váltak a rossz minőségű, tápanyagokban szegény, kalóriatartalomban viszont gazdag ételeknek.

Azért ne keseredjenek el, ha most eszükbe jut, mennyi kekszet, csipszet, hamburgert ettek össze terhességük során, van még remény a csemeték számára. Nem csak a terhesség és a szoptatás időszaka határozza meg az ízlésünket, hanem a környezetünkben élő emberek, a reklámok és a személyes érzékenységünk is.

Azon kívül a fenti kísérlet azt nem vizsgálta, milyen hosszú ideig tart a terhesség során szerzett ízlés, mennyiben alakul életünk során, és mik azok a tényezők, amik befolyásolják a későbbiekben.

Az, hogy magzatként szerettük a répát, vagy a brokkolit, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy felnőttként is rajongói leszünk.

(Forrás: The Guardian, kép: The Times)