A pici gyerekek és úgy általában a gyerekek agya szivacs. Fogékonyak minden tudás beszippantására, így a számolást is be lehet vezetni az életükbe úgy, hogy az ne megterhelő legyen, észre se vegyék, hogy tanulnak. A legegyszerűbb feladatot is bonyolulttá lehet tenni, de ha a matematikát meg akarjuk a gyerekekkel szerettetni, akkor pont nem ez a cél. Már az iskolába menet előtt lehet a számokkal és a számolással játszani. Az iskolai élet egyik alapja a matematika, vagyis a számok világának megismerése. Ha a szülő játékosan megtanítja gyermekét számolni, óvodában és az iskolában is könnyebben elboldogulhat.

Érdemes a számokkal megismertetni a gyerekeket. Nem lehet elég korán kezdeni, így már csecsemőkorban meg lehet mondókával egybekötötten az ujjacskákat számolni. A könyvek ugyancsak arra adnak lehetőséget, hogy számoljatok, formákat és színeket különböztessenek meg. Bármelyik otthon töltött idő válhat oktatássá. Amíg főzöl, gyermeked a konyhában kirakhatja a tálból az összes almát és mandarint, majd megszámolhatja. Különválogathatja a gyümölcsöket. Melyikből mennyi van? Bárhol jártok, bármit csináltok együtt, számolnivalót bárhol találhatsz. Megszámolhatjátok a hát előtt álló autókat. Külön, akár szín szerint bontva is megtehetitek. Lényegében bármit.

Az ujjacskákkal való számolás azért nagyon jó, mert szó szerint mindig kéznél van. Sokan elutasítják ezt, de miért ne lehetne játszani? Az ujjakon való számolásban az a jó, hogy ha nem is látja a gyermek a kezeit, gondolatban felidézheti, és magában segítségül hívhatja a számoláshoz az ujjait. Az ujjakon való számolás szemlélteti azt, amiről beszélünk. Vizuálissá teszi, és ez nagyban megkönnyíti a számok világában való eligazodást. Mivel a kezei mindig kezük ügyében van, így a legegyszerűbb azon gyakorolni. Ha már az ujjain el tud igazodni, akkor a fejben számolás képességét kell nála kialakítani. Az összetettebb feladatok elvégzéshez ez ugyanis elengedhetetlen. Már kicsi korban el lehet kezdeni matematikai játékokkal játszani, hogy a számolás tényleg mindennapi tevékenység legyen. Az iskolában nemcsak az ujjak lehetnek a gyerekek segítségére, hanem a számolókorongok. Ezek ugyancsak arra hivatottak, hogy vizuálisan mutassák a számokat, azok közötti eligazodást. Ha pedig ez berögzül a gyerekekben, akkor egy idő után az ujjaikat és a korongot is elhagyhatják.

A gyerekek számára az összeadás és kivonás folyamata elképzelhetetlen lenne az ujjaik demonstrálása nélkül. Azáltal látják, hogyan változnak a számok. Ahhoz tehát, hogy el tudják képzelni, szemléltetik maguknak.

A számoláshoz nemcsak az ujjakat lehet előhívni, hanem bármit. A korongokat, a gombokat, babszemeket, borsót. Érdemes minél többféle eszközt felhasználni ehhez, hogy az elvont gondolkodásuk fejlődhessen.