Nos, a legókockák okozta fájdalom összefüggésben áll a talp hihetetlenül érzékeny felszínével, illetve a játék szokatlanul éles és kemény jellegével.
A sarok és a talp egésze az emberi test egyik legérzékenyebb pontja, majdnem olyan szenzitív az érintésre, mint az ajkaink, a szemünk, a kezünk, vagy a nemi szerveink. Ennek az az oka, hogy a talpunk felelős a teljes test egyensúlyban tartásáért, ezért a talp idegeiből érkező inger és az általa közvetített információ életbevágóan fontos ahhoz, hogy ne essünk el minduntalan.
Azért pedig, hogy életünkben a legtöbb fájdalmat és bosszúságot főleg a legókockák okozzák, azok óriási népszerűsége okolható. A Lego szerint ugyanis annyi kis műanyag figurájuk és játékuk van világszerte, hogy ha testvériesen elosztanánk őket, minden egyes embernek jutna belőlük 83 darab. Ezek után szinte elkerülhetetlen, hogy olykor-olykor belebotoljunk egybe, főleg ha figyelembe vesszük a tényt, hogy a gyerekek legszívesebben a földön játszanak velük.
Az aprócska építőelemeket úgy tervezték, hogy akár 4240 N nyomást is el tudnak viselni, azaz akár egy 432 kg-os ember is gond nélkül rájuk taposhat, a kocka szempontjából legalábbis nem lesz probléma –ugyanezt a testes illető már nem mondhatja el magáról. Ha rálépünk tehát a legóra, mindez a nyomás visszairányul a lábunkba, egyenesen annak hiperérzékeny idegeibe. A kockákon található apró rücskökre, illetve annak éles sarkaira egy ilyen incidens alkalmával hatalmas erőt fejtünk ki, ami járáskor akár a testsúlyunk kilencszerese is lehet.
Képzeljük csak el, hogy a kétszer két centiméteres felületű legókockára óvatlanul rátapos egy 75 kilós ember. A fizikai számításoktól most megkíméljük olvasóinkat, legyen annyi elegendő, hogy az ilyenkor a lábunkra ható nyomás 32-szerese lesz a légköri nyomásnak, mindez érzékeny talpunk foltnyi felületén, ráadásul egy éles műanyag tárgy által. Ha pedig mindez nem a gyerekszoba szőnyegén, vagy a parkettán, hanem a konyha kemény kövezetén történik meg, a pillanatnyi fájdalom pokoli kínokkal jár.
Mindezeket sajnos csak úgy tudjuk elkerülni, ha elpakoltatjuk a gyerekekkel a játékot az utolsó kis kockáig, vagy ha óvatosan, szinte lebegve közlekedünk a lakásunkban. És ahogy azt valószínűleg minden kisgyerekes szülő tudja, mindkét megoldást egyformán lehetetlen kivitelezni... Vagy esetleg járhatunk otthon is papucsban, amíg fel nem nőnek a lurkók.
(todayifoundout.com, kép: ntoll.org)