Ez azt jelenti, hogy az elfogyasztott és felhasznált energia egyensúlyban van egymással. Egészségünk megőrzése szempontjából fontos az ideális testtömeg megőrzése. Az elhízás és a kóros soványság ugyanis számtalan kockázattal jár. Ha a felhasznált és bevitt energiamennyiség egyensúlyban van, az fizikai aktivitásunkat és egészségünket szolgálja.
Mi az a BMI?
A táplálkozás alapvető szükséglet. Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás esetén, táplálékaink tartalmazzák mindazokat az anyagokat, amelyekre szervezetünknek szüksége van. Energia-egyensúly mellett, testtömegünk változatlan marad, vagyis sem hízás, sem fogyás nem történik. A testtömeg index vagy más néven Body Mass Index (BMI) az a mutató, mely eligazít az optimális testtömeg, a túlsúly vagy az elhízás kategóriai között. A BMI a testtömeg kilogrammban és a testmagasság méterben mért négyzetének hányadosa.
- BMI= testtömeg [kg] / testmagasság [m²]
- Értékelése felnőttek esetében:
- <18,5 sovány
- 18,5 - 24,9 normál
- 25 - 29,9 túlsúlyos
- ≥ 30 elhízott
A szervezet az elfogyasztott ételekből és italokból jut energiához. Táplálékaink sokfélesége ellenére elmondható, valamennyi táplálékunk eltérő arányban ugyan, de hét tápanyagcsoportot foglal magában: fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és vizet. A bevitt energia az ételekben és italokban található energiát szolgáltató tápanyagok égésekor szabadul fel a szervezetben az alábbiak szerint: 1 g zsírból 38 kilojoule (kJ), azaz 9 kilokalória (kcal), 1 g szénhidrátból 17 kJ, azaz 4 kcal, 1 g fehérjéből 17 kJ, azaz 4 kcal, és 1 g alkoholból 29 kJ, azaz 7 kcal.
A napi energiaszükséglet meghatározásánál az első lépcső az alapanyagcsere kiszámítása, melynél figyelembe szükséges venni a nemet, az életkort és az aktuális testtömeget. A szervezetnek erre az energiamennyiségre feltétlenül szüksége van az alapvető életfunkciók ellátásához. A napi energia-szükséglet kiszámításánál, az alapanyagcserét kell alapul venni, s megszorozni azt a fizikai aktivitás függvényében az életvitelünknek és nemünknek megfelelő faktorral.
Az életmód is befolyásolja egészségünket...
Ülő vagy mérsékelten aktív életmód. Az ülő életmód nem igényel túlzott fizikai igénybevételt. Kevés gyaloglás, közlekedési eszközök használata, rendszeres sport hiánya, a szabadidő passzív eltöltése jellemző. A városi életvitel alapvetően ide tartozik, illetve a modern háztartás vezetése is.
Közepesen aktív vagy aktív életmód. Az ülő életmódhoz képest kissé nagyobb mértékű fizikai igénybevétel jellemzi. Ide sorolhatók azok, akik bár ülő munkát végeznek, de a szabadidejükben fél-egy órát közepes intenzitással rendszeresen sportolnak. Szintén ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik közepesen megterhelő fizikai munkát végeznek (pl. az építőiparban dolgoznak) vagy kevésbé modern környezetben élnek, ahol jellemző a hosszabb gyaloglás.
Erősen aktív életmód. Fizikai igénybevétellel járó munkavégzés és aktív szabadidő jellemzi. Ide tartoznak pl., a kevéssé gépesített mezőgazdasági munkák.
Mindezek alapján már könnyen megérthető, miért is van az, hogy az egészséges életmód két meghatározó és elválaszthatatlan tényezője a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás.
