Jump to content

Veszedelmes viszonyok, avagy az evolúciós félelem

2016. 05. 28. 17:00

Még a legerősebb, a legbátrabb embereknek is van félelmük. Ha bevallják a külvilágnak, ha nem, az acél külső mögött meghúzódhat egy olyan rettegés, amit egy apróság okozhat. Mondjuk a kígyó, vagy a pók.

Egy daliás, izmos testű és igazán bátor ember is kikészülhet kígyó, pók, vagy más élőlény láttától. Van, aki fél a szárnyasoktól, az egerektől, és lehetne még sorolni, de talán a legáltalánosabban a pókoktól és a kígyóktól tartunk, amely ösztönünkből is fakad. Amikor a félelmet vizsgálták szakemberek, a vizsgálat félelemkeltő ingereiként a kígyókat és a pókokat választották. A két állatfaj nagyjából hasonló szintű félelmet kelt az emberekben. Habár kinézetük, látványuk önmagában rémületet generál az emberekben, mégsem hasonló egészségkárosító hatásuk. A pókok csípése jóval kevesebb halálesetet követel magának évente, mint amit a kígyók okoznak. Egy esztendő alatt akár százezren halnak bele kígyómarásba, több százezren maradandó sérülést szenvednek, míg a pókok marása csak azok számára veszélyes, akik allergiások arra. Ettől függetlenül mindkét állatfajtól irtóznak az emberek. Azt követelné meg a logika, hogy ha más mértékben veszélyesek ezek ránk, akkor máshogy is ítéljük meg őket. A pszichológusok is kíváncsiak voltak arra, hogy az agy is máshogy kezeli a helyzetet kígyó és pók észlelésekor, azaz veszélyességük mértékeként?

Az evolúció során tudatosan és tudat alatt is úgy reagálunk a kígyók felbukkanására, mint veszélyes állat. Más félelmet keltő, de kevésbé veszélyes dologra jóval kevesebb figyelmet fordítunk. A félelem tanulmányozására nőket kértek fel, hogy vegyenek részt egy kísérletben. Egymás után tűntek fel a képek: gyümölcsök, madarak, néha pedig pók, kígyó is. A képek között akkor kellett megnyomni a gombot, ha madarat láttak. Voltak olyan képek, amelyen egy tucat apróbb képből álló kollázs is megjelent. Ha ezen a 12 kicsi mozaikból álló képen kígyó is látható volt, ekkor a gombnyomás sokkal lassabban történt meg. Ez azt jelenti, hogy ha az ember kígyót lát, akkor arra koncentrál, minden más megfigyelést későbbre halaszt. Még ha valaki irtózik is a póktól, annak látványa egyáltalán nem váltott ki ilyen hatást.

Mint más állatfajok is, az ember eredendően nagyobb figyelmet fordít a kígyókra, jobban tart tőlük, és sokan egyenesen frászt kapnak a lábatlan jószágoktól.

(Forrás: animals.sandiegozoo.org, theaustralian.com.au/képek)