Nehézségekkel mindenképp számolni kell az életben és ez nem függ anyagi jólléttől, egészségtől sem. Még a látszólag biztos alapok, a stabil életvezetés, a megfontoltság mellett is bekövetkezhetnek váratlan helyzetek, ráadásul nem feltétlenül a boldogságot erősítők.

A nehézségek mindig is „színesítik” az életünket, de az nem mindegy, hogy azok milyen mértékűek és hogyan reagálunk azokra. Probléma adódhat a magánéletünkben, megváltozhat az egészségi állapotunk, és a munkahelyen is történhetnek negatív változások. Olykor ezek egyszerre jelentkeznek. A szegény embert még az ág is húzza érzésből talpra állni a fontos, de nehéz feladat.

A krízis nehéz időszakot jelent, de abból a legfőbb cél kimászni. Mindezt a túlélésért tesszük. Nem akarjuk a saját erősségünket bizonyítani – pláne, ha épp fogyóban van -, és nem cél másnak sem megmutatni. Egy a lényeg, hogy a krízishelyzetet átvészeljük, túléljük.

Van, hogy a nehéz helyzetekben csak magunkra számíthatunk, és mégis megoldódik a probléma, de sokat segít, ha a gondunkat megoszthatjuk másokkal.

A problémák betörhetnek váratlanul, de számíthatunk is rájuk, mégis az a legfontosabb, hogy ne dugjuk homokba a fejünket. Nem visz előre az sem, ha túl sokat gondolkodunk a miérteken? A sebek nyalogatása nem visz a megoldás felé. A baj már a nyakunkban van, a miértekre nincs értelme választ keresni. Az erőnket és a figyelmünket fordítsuk a probléma felé, fogadjuk el a történteket, és ideje a megoldáson gondolkodni.

A nehézség sosem jön jókor, azonban van, amikor a gyengénél is gyengébbnek érezzük magunkat arra, hogy épen kimásszunk a bajból. A muszáj az úr, és kénytelenek vagyunk a maradék erőnkkel gazdálkodni. Ha egyedül nem megy, még mindig ott van annak a lehetősége, hogy segítséget kérjünk. Nem szégyen az, sőt igazából jó önismeretet jelent az, ha belátjuk, egyedül nem fog menni a probléma megoldása.

Kerülhetünk nagyon nehéz időszakokba és ilyenkor mindig kellenek célok és álmok, amelyek életben tartanak, amelyek erőt adnak a nehézségek leküzdéséhez. Ezenkívül azonban saját élettani szükségleteinkre is ügyelni kell. Előfordul ugyanis, hogy bánatunkban vagy éppen a gond megoldására törekedve elfelejtünk enni, inni, valamint az alvás minősége és mennyiség megszenvedheti ezt.

Még krízis idején is foglalkozni kell önmagunkkal. Engedni kell az érzelmek felszínre kerülését, az még nem a gyengeség jele. Sőt, az elfogadás, az elengedés, a megoldás része lehet.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!