Lassacskán, az évek alatt népbetegséggé, egy kollektív nyomasztó érzéssé nőtte ki magát a stressz, amiből bőven kijut a mindennapok során. Akarva, akaratlanul belebotlunk: a munkahelyen a határidő tömkelege, hazafelé pedig a visító mentőautók, villogó fények, és a lökdösődő tömeg képében. Szervezetünk stresszhormon szintje a nap végére az egekbe szökik, s hazaérve az otthon óvó falai közt megnyugvás helyett elárasztanak a nyomasztó gondolatok, amelyek egész nap ott bujkáltak tudatalattink mélyén, a megfelelő pillanatra várva. Ha pedig előtörnek, megmérgezik az olyannyira vágyott relaxációra maradt rövidke időt is. Viszont, egy kis odafigyeléssel nagyban redukálhatjuk a stresszt, pontosabban fokozhatjuk szervezetünk azzal való megküzdési stratégiáját.

Stressz

A stressz a szervezet ingerekre adott, nem specifikus válasza az orvosi szakzsargon szerint. A köznyelvben jelentése viszont egész másként épült be, és az állandó feszültség, konstans idegesség megfelelőjévé vált.

A stressznek három szakasza van. Az első, amikor az agy riadót fúj, aminek következtében a szervezet felkészül a menekülésre vagy támadásra, így a légzés felgyorsul, fokozódik az izzadás, növekszik a vérnyomás. Viszont vajmi kevés esélye van annak, hogy munkahelyünket hátra hagyva elmenekülünk a feladatok, azaz a stresszforrás elől, így marad az állandó, mardosó frusztráció és idegesség. Ebből következik a második szakasz, amikor az agy vagy leküzdi a stresszt vagy alkalmazkodik hozzá. Mivel hosszú távon nem lehet az állandó idegességet szervezetileg kibírni, a harmadik szakaszhoz értünk, a kimerültség fázisához. Utóbbinál az állandó, magas kortizolszint miatt a test kimerül, és megjelennek a pszichoszomatikus tünetek, például a fokozott izzadás, a gyomor vagy mellkasi fájdalom, szédülés, látászavar, pánikbetegség, és a felsorolást még hosszasan lehetne sorolni.

A megküzdési mechanizmusok szerteágazóak. A negatív megküzdésnek stratégia a túlevés, túlköltekezés, túlzott médiafogyasztás és a káros szenvedélyek előtérbe kerülésének képében jelentkezik. Ámde, a pozitív megküzdési stratégiáról sem szabad megfeledkezni! A pozitív stresszleküzdés a sport, egészséges táplálkozás, vitaminban gazdag ételek és a meditáció négyesét jelenti. S bármennyire meglepő, de az étrend és a stressz mértéke közt van összefüggés.

Stresszcsökkentő ételek

A magas zsírtartalmú étrend gátolja, lassítja a magnézium felszívódását, ami pedig a kiegyensúlyozott izomzatért is idegrendszerért felelős vitamin. Szintén stresszfokozó hatással bírnak a cukorban és koffeinben gazdag ételek. Viszont, léteznek kifejezetten stresszcsökkentő fogások, amelyek természetes összetételüknél fogva tartalmazzák azokat a vegyületeket, amik testünkre nyugtatóan hatnak.

Burgonya

Mindennapi eledelünk tele van szénhidrátokkal, amik az agyat több szerotonin termelésére biztatják. A szerotonin pedig nem más, mint a boldogságért felelős hormon, így minél több található a véráramban, annál jobb kedvűvé, kiegyensúlyozottabbá válik az ember. Ha folyamatosan látod el szerotoninban gazdag ételekkel a tested, akkor kisebb az esély a stresszre.

A krumpli pedig tele van hosszú láncú szénhidrátokkal, amelyek lassan szívódnak fel, így sokáig a szervezetben maradnak, valamint B-vitaminnal, káliummal és magnéziummal.

Banán

A banán a legtermészetesebb antidepresszánsunk, mivel gazdag forrása a magnéziumnak, valamint a szőlő- és gyümölcscukornak, így nem csak energiát ad, hanem nyugtat is. Edzés után kifejezetten ajánlott, mert feltölti a szervezet energiaraktárát, és az izmokat is ellazítja.

Csokoládé

Nem véletlenül tartják a boldogsághormon forrásának. Cukortartalma növeli a szerotoninszintet, a benne fellelhető zsír pedig endorfint szabadít fel. Ezen felül tele van antioxidánsokkal, amelyek a szervezet egészségét is megőrzik és jobb kedvre derítenek.

Sajt

Az érett sajt tele van aminokkal, dopaminnal és noradrenalinnal, amelyek felpörgetik a szervezetet és jó kedélyállapotba billentenek. Mindezek mellett elsődleges forrása az A-vitaminnak, kalciumnak, és olyan anyagoknak, amelyek megnyugtatják idegrendszert.

Gabonafélék

A hántolatlan gabonafélék, teljes kiőrlésű lisztből készült ételek növelik a szerotoninszintet, így nem is kell tovább ragozni, miért fontosak.

Dió

A dió az agy nassolnivalója. Tele van B-vitaminnal, ami szintén a kiegyensúlyozott idegrendszer feltétele, valamint többszörösen telítetlen zsírsavakat is tartalmaz, amelyeket szervezet nem tud előállítani, viszont a jó kedvhez kellenek.

Az étrend mellett a sportra is érdemes hangsúlyt fektetni, mert a kettő együttes „alkalmazása” maximalizálja az antidepresszáns hatást.