Jump to content

Boszniai piramisok tartják lázban a tudós világot

2016. 04. 21. 17:00

Nem kell kétségbeesetten kutatnod a történelemkönyvekben a boszniai piramisok után, ugyanis viszonylag új felfedezésről van szó, amely számos követőt, érdeklődőt és szkeptikust is megmozgat. Utánajárunk kicsit, miről is van szó.

Mára már komoly érdeklődéssel fordulnak afelé a felfedezés felé, amelyet 2005-ben dr. Semir Osmanagic tett. A boszniai hegyek nem csupán természet alkotta képződmények, hanem emberi kéz által formált piramisok. A piramis együttes kilenc piramisból áll. Szarajevótól mindössze negyven kilométerre, a Boszna völgyében, Visoko települése mellett fekszik a növényekkel beszőtt, hegynek tűnő képződmény. A 650 méter magasságú Visocica-hegyről azóta kiderült, hogy piramisról van szó, amelynek belsejében több folyosórendszer is vezet. A központi piramis nagysága 420 méter, vagyis többszöröse a Kheopsz nagy piramisánál, ugyanis az 146 méter magas. A régészeti feltárásban bosnyák, szlovén, osztrák, skót és ausztrál kutatók is részt vettek. A C14-es szénizotópos vizsgálatok során azt állapították meg, hogy a főpiramis 29200 éves, vagyis jóval korábban épült, amióta mi a civilizált életet számítjuk. Ez a felfedezés tehát újraírná a történelmet, ráadásul a boszniai építmények lennének az első európai piramisok.

Amikor egy ilyen világhírű esemény bukkan fel, ott mindig kettéválik a köz- és szakvélemény is. Természetesen van az éremnek másik oldala, és egészen más szemszögből közelítik meg az új piramisok kérdését.

Semir Osmanagic egy bosnyák származású, de Amerikában élő, befolyásos üzletember. Hobbiként régészettel is foglalkozik amatőr szinten. Más szakemberek azt állítják, hogy az összesen kilenc piramis közül csak az egyik gúla alakú, ráadásul az is csak az egyik oldaláról nézve. A gúla alak még nem biztos, hogy piramisra utal, ugyanis a természet képes produkálni ilyen képződményeket, és több is található a világ minden táján. A területen találtak hatalmas kőgolyókat, amelyeket emberi kéz nem formálhatott meg, főleg nem abban a korban, amelyről beszélünk. Csakhogy a természet szintén képes ilyen csodára, méghozzá a kova, a kalcit, a hematit, a dolomit és más anyagok képesek úgy kiválni a mag körül, hogy szabályos gömböt képeznek. Megjelentek olyan szakemberek is a kutatásban, akik a piramisok építőanyagát vizsgálták. Több, egymástól független intézet azt állapította meg, hogy a boszniai piramisok építőeleme mesterséges beton. Csakhogy egyáltalán nem modern beton, hanem valami olyasmi anyag, amelyet az egyiptomiak is használtak. A legújabb kutatások szerint ugyanis az Egyiptomban található piramisok sem vágott kőből készültek, hanem a beton egy ősi formáját használták.
Mindenesetre jó turisztikai vonzereje van a boszniai piramisoknak, tények és cáfolatok ide vagy oda.

(Forrás: feelbosnia.com, starshipearththebigpicture.com/képek)