Jump to content

Míg mi csendben voltunk, a környezetünk életre kelt

2020. 05. 29. 19:00

A karantén idején igyekeztünk nem becsavarodni, hanem a lehetőségekhez képest hatékonyan tölteni a megnövekedett szabadidőt.

Amíg mi az otthonunkba kényszerülve töltöttük a mindennapjainkat, úgy csendesedett le a természet. Az emberek hiányában szinte fellélegzett a természet. Az addig forgalmas utak kihasználtsága lecsökkent, és ez azzal is járt, hogy vadak tűntek fel az addig ember járta utakon is.

Még a nagyvárosokba is belátogattak az állatok. Mintha fordult volna az élet. Eddig az ember látogatta az állatokat az állatkertben, most pedig az elnéptelenedett nagyvárosokat keresték fel a vadon élő állatok.

A koronavírus-járvány minimalizálása érdekében maradtunk otthon, és amíg mi a négy fal közül dolgoztunk, tanultunk, addig a természetben csodák történtek. Olyan csodák, amelyhez leginkább az kellett, hogy az ember ne avatkozzon bele.

A világ több országának nagyvárosaiban készítettek videókat és fotókat, amelyeken azt láthattuk, hogy az amúgy nyüzsgő nagyvárosi utcarészlet embertől mentes volt, azonban az állatok felfedezést tettek olyan helyen, ahol amúgy eszük ágába sem lett volna feltűnni.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén mindig zajlott az élet, de most, hogy ennyire embermentes és csendes volt a környezet, valószínűleg sokkal jobban érezték magukat a fészkelőhelyükre hazaérkező költöző madarak. Az otthonmaradás idején érkeztek vissza a fecskék és a gólyák. Teljesen mindegy, hogy mennyire csendesedett le az emberiség, az állatok ugyanúgy élték az életüket és bizony az ember nélkül is bajba keveredtek, így a madármentőknek volt dolguk.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén sorra születtek a vadon élő állatok kicsinyei, így gyarapodott a vadlovak, a rackajuhok, a keselyűk állománya. Visszatértek a búbos bankák, a gulipánok, a fekete és fehér gólyák is költőhelyükre.

A Kiskunsági Nemzeti Park területén évről-évre megjelennek tavasszal a szalakóták, de a tavaszi ébredezéssel megjelentek a mocsári teknősök és násztáncukba kezdtek a túzokok is.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park nemcsak visszatérő állatfajokkal bővült, hanem új területekkel is, ugyanis a Nyáros-, a Táti- és a Körtvélyes-sziget is a nemzeti park részét képezi immáron. Ezen a vidéken azonban még mindig vannak olyan barlangok, amelyekben ember nem járt, de a karantén idején még arra is volt lehetőség, hogy azokat feltárják a barlangkutatók.

Az otthonmaradás ideje arra engedett rálátni, hogy az ember mennyire hatással van a környezetére, és ez sok esetben cseppet sem pozitív. Ennek köszönhetően többen nagyobb időt és figyelmet szentelnek a környezetkímélő életmódra átváltani, amely a természetre és a benne élő állatokra, növényekre hatással van.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: marmalade.co.hu | képek: pixabay.com)