Jó ideje felismertük már, hogy az emberi tevékenység nagyon sok esetben csak a mi számunkra válik az előnyünkre, de ártunk a környezetnek és minden élőlénynek.

Mára ez már teljes felismeréssé vált, hiszen a klímaváltozás káros hatásait magunkon érezhetjük. nemzetközi szinten egyre többen igyekeznek azért tenni, hogy élhetőbbé tegyük környezetünket, és már nem csak a saját érdekeinket tartjuk szem előtt, mert jól tudjuk, hogy minden, mindennel összefügg. Ha a rendszerből hiányzik egy elem, az nem tűnne olyan nagy gondnak, de a természet rendszerében mégiscsak az.

A nagyvárosi életforma úgy jött létre, hogy a környező természetet letiporva az ember vette totálisan birtokba, és a saját építményeivel elnyomta a növény- és állatvilágot. Természetesen néhány faj ehhez is tudott alkalmazkodni, míg a többi vagy elpusztult, más helyet keresett magának. A hatalmas metropoliszok már felfelé is terjeszkednek, felhőkarcolóikkal már a magasan szálló madarakkal is szembenéznek. A zöld terület csakis néhány parkban, esetleg a szobanövényekben valósult meg, de egyre többen kívánnak zöldet maguk körül.

Az embernek még a nagyvárosi létformát követve is igényli a természet, a növények és az állatok közelségét. Szabad terület híján az erdőknek, a növényeknek is felfelé kell terjeszkedniük. Ebből indult ki az az olasz tervező is, aki megálmodta és meg is tervezte a függőleges erdőt Milánóban.

A függőleges erdő, vagyis a Bosco Verticale két, 80 és 112 méter magas épületében több ezer kisebb és nagyobb fa, bokrok és egyéb növény élőhelye. Vannak közöttük évelők, talajtakaró növények. Összesen 11 ezernél is több növény élhet együtt, és ahol növények vannak, ott rovarok is élnek.

Maga a két torony kivitelezése is nagy és megfelelő tervezést igényelt, de a botanikusokra még nagyobb feladat hárult, hogy ne csak megteremtsék a Függőleges erdő növénytársulását, de hogy az ott helyet kapó növények éljenek, burjánzók legyenek.

A tornyok látványa üde és zöld színfoltja a nagyvárosnak, amelynek nemcsak látványa tetszetős, hanem hasznos munkája is, ugyanis a tornyok növényei csökkentik a város légszennyezettségét, kiszűrik a port, elnyelik a CO2-t, védelmet nyújtanak a káros sugárzásokkal szemben, számos rovarfaj otthonát és táplálékát jelentik, emellett még a nagyvárossal járó zajszennyezéstől is védi a lakosságot. A város biodiverzitására is jó hatással lévő tornyok természetesen nem csak rovarokat vonzanak, de madarakat is, így még a növényvilágon túl az állatvilágra is jó hatással vannak.

A tornyok látványa szemet gyönyörködtető, ugyanakkor olyan innovatív városi lehetőség, amely nemcsak látványosságként jelentős, hanem a hozzá fűzött reményeket is maximálisan beváltó építmény.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!