Tizenharmadik Európa-bajnoki (Eb) címe megszerzéséért száll vízbe ezekben a napokban a magyar vízilabda-válogatott az erre az alkalomra gyönyörűen feldíszített Margitszigeti Hajós Alfréd uszodában. Ezzel messze a legeredményesebb a kontinensen, az 1926-os debütálástól 2012-ig megrendezett 30 viadalon Magyarország után a legtöbb aranyérmet szerző Szerbia és Oroszország (jogelődjeikkel, Jugoszláviával és Szerbia-Montenegróval, illetve a Szovjetunióval együtt) „csak” 5-5 elsőséggel büszkélkedhet.
Még érmet sem szereztek azonban a britek, noha nekik köszönhetjük ezt a rendkívül látványos és a helyszínen szurkolók számára kifejezetten élvezetes körítésű játékot. Arra ugyan három verzió is létezik, hogyan is jött létre e sportág – a lovaspólóból, a rögbiből fejlődött ki, avagy egész egyszerűen a londoni strandolók spontán labdázásából –, az azonban biztosnak tűnik, hogy a modern vízilabda alapjait egy skót újságíró és úszóedző, William Wilson fektette le 1877-ben, amikor az aberdeeni Bon Accord Festivalra úszótanoncainak kitalált és rögzített néhány alapszabályt – ahogy még ő nevezte – a vízifocihoz. Bár ez nagyon eltért a mai játéktól, annyira népszerű lett, hogy azt a brit úszószövetség 1885-ben – immár vízilabda néven – önálló sportágként ismerte el.
Ez aztán rövid időn belül a világot is meghódította, köztük Magyarországot. Igaz, az első, a londoni Crsytal Palace uszodájában vívott pólómeccstől még több mint húsz év telt el, mire az hozzánk is megérkezett. Méghozzá Ausztrián keresztül, ahol egy külföldi kiruccanása alkalmából Dr. Füzéressy Árpád, a Magyar Úszó Egyesület vezetője szeretett bele. Ő hozatta meg Angliából a szabálykönyvet, majd később a labdát is, amivel először az úszók kezdtek – szigorúan az edzéseik végén – játszani. 1897-re készültek el az egyéb felszerelések, a sapkák, a kapuk, a pálya kijelölésére szolgáló zászlók.
A magyar úszóknak annyira bejött ez az új módi, hogy egyre többen már nemcsak az edzések végén labdáztak a vízben, hanem átnyergeltek e sportágra. Ez olyannyira jól sikerült, hogy miközben az angolok elfordultak a pólótól – a mostani Európa-bajnokságon csak a nők képviselik Nagy-Britanniát –, addig a magyaroknak annyira bejött, hogy elindultak világhódító útjukra, mely során a 12 Eb-cím mellett 9 olimpiai és 3 világbajnoki aranyat is szereztek. Amiben sportorvosok és pszichológusok szerint az is közrejátszik, hogy mind alkatilag, mind pszichésen a magyarok kiválóan alkalmasak e labdajátékra.
(Fotó: msn.foxsports.com)
