Jump to content

Miért tabu a fizetésünk?

2014. 09. 24. 14:22

Míg Ausztriában már az álláshirdetésben feltüntetik a fizetést, Magyarországon senki nem tudja, hogy a másik mennyit keres, így viszont nem is tudja megfogalmazni reális bérigényét.

A rendszerváltás előtt még egy fizetési listán kellett aláírással átvenni a keresetet, így mindenki láthatta, hogy ki mennyiért dolgozik. Közel negyedszázada azonban ez megváltozott, s nem a technika fejlődése, vagyis amiatt, hogy ma már szinte alig akadt olyan cég, amelyik nem átutalással teljesíti a fizetést.

A szemérmesség oka szakértők szerint az, hogy a legtöbb vállalaton belül jelentős különbségek alakultak ki a javadalmazások között. A belső feszültség elkerülése végett sok cég egyenesen megtiltotta az alkalmazottainak, hogy a fizetésükről beszéljenek, de ott sem beszélnek összegről, ahol ez szabad. Mintha a fizetés kulturális tabutéma lenne Magyarországon.

Egyrészről érthető, hogy a munkáltatók igyekeznek titokban tartani a fizetéseket, másrészről viszont érdekes kérdés, hogy a munkavállalók vajon miért nem beszélnek egymás között e témáról.

Meglehet, egyesek szégyellik, hogy túl keveset keresnek, mások úgy érzik, hogy túl sokat, és ezért nem akarnak irigység tárgyává válni, megint mások pedig attól tartanak, hogy a jó munkatársi kapcsolatra is kihathat, ha aránytalanságot vélnek felfedezni a juttatások és az elvégzett munka eredménye között.

Sokszor konkrét információk és tények nélkül hasonlítjuk magunkat másokhoz – képességekben, tudásban, lehetőségekben –, a fizetésünkről azonban gyakran még családon belül sem beszélünk, baráti társaságban még ritkábban, távoli ismerősöknek, idegeneknek pedig szinte egyáltalán nem. Jól van ez így? Lehet-e így, információk, viszonyítási alap hiányában egy bértárgyaláson jó döntést hozni?

„Az aktív álláskeresők legfőbb törekvése a megfelelő állás megszerzése, ebben a helyzetben olykor talán túl óvatosak, különösen, ha a megélhetésük forog kockán. Éppen ezért a fizetési igények megfogalmazásánál is hajlamosak engedni saját igényükből, és alulértékelik a munkájukat, ha úgy érzik, hogy konfliktus esetén veszélybe kerülhet a jövőbeni állásuk” – mondta el Toldi Gábor, a HVG HR Center igazgatója.

Az információszerzés segíthet abban, hogy megalapozott bérigényt tudjunk mondani anélkül, hogy tudnánk, mihez viszonyítsuk magunkat. Adott esetben érdemes szakemberektől segítséget kérni, hogyan számolhatjuk ki, mennyit ér a munkánk, hogyan érdemes béremelésről tárgyalni, mi a bértárgyalás célja, vagy, hogy egyáltalán hol nézzünk utána, mennyi a reális fizetési elvárás, illetve a fizetési igényünk kialakításánál milyen kiadásainkat, igényeinket érdemes számba vennünk.

(Fotó: www.publicpolicy.ie)