Jump to content

Megint megéri nyugdíjbiztosítást kötni

2014. 03. 24. 13:22

Ötéves szünetet követően ez évtől ismét jár adókedvezmény a nyugdíjbiztosításokra, amit azért érdemes sulykolni, mert egy felmérés szerint a 35 év alattiak 60 százaléka nem hallott erről.

A válság kitörése miatt, 2009-től szűnt meg az egyéni élet- és nyugdíjbiztosítások után igénybe vehető adókedvezmény, ami vissza is vetette ezt az öngondoskodási formát. E tendencia fordulhat meg azáltal, hogy 2014-től ismét a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százaléka jár személyi jövedelemadó (szja) kedvezményként a befizetőnek. Az adójóváírás legfeljebb évi 130 ezer forint lehet, és a 2013. december 31. után kötött nyugdíjbiztosításokra vehető igénybe.

E vonzó lehetőségről a 26 és 35 év közötti korosztály 60 százaléka, míg a 25 évnél fiatalabbak 62,6 százaléka még egyáltalán nem hallott – derül ki az Aegondirekt.hu több mint 43 ezer fő megkérdezésével végzett legfrissebb kutatásából. Pedig e korosztály lesz legelőször kitéve annak a veszélynek, hogy a társadalom öregedése és a születések számának ezzel egyidejű csökkenése miatt 2050 környékén az állam már nem lesz képes a megélhetéshez szükséges nyugdíjat folyósítani.

2014-től a magyarok közel 30 százaléka tud többet félretenni a jövedelméből nyugdíjcélú megtakarításokra, mint a korábbi években. 14,3 százalékuk 5 ezer forintnál kevesebbet, 10,7 százalékuk 5-10 ezer forintot, míg 4,96 százalékuk 10 ezer forintnál többet. Ám egyes megyékben majdnem minden második ember még mindig úgy gondolja, hogy az időskori anyagi biztonság megteremtése kizárólag az állam feladata. Budapest mellett csak Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben magasabb azok száma, akik képesek havonta megtakarítani, mint azoké, akik egy forintot sem tudnak rendszeresen spórolni a nyugdíjas éveikre.

A fiatalabbak a munkáltatójuktól és a törvényalkotóktól várják a motivációt a nyugdíjcélú öngondoskodáshoz. Saját felelősségüket legnagyobb arányban a Vas megyében élők jelölték meg: 50,8 százalékuk szerint a nyugdíjat nem várhatják csak az államtól – további 11,9 százalékuk ráadásul egyáltalán nem számít állami nyugdíjra –, ezért megfelelő előtakarékoskodással nekik is fel kell készülniük időskori anyagi biztonságuk megteremtésére. Ezzel szemben a Nógrád megyében élők csupán 39,9 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek nyugdíjcélú megtakarítással, és 48,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az időskori ellátás fedezetének előteremtése kizárólag állami feladat, mondván, „ezért fizetjük az adókat és járulékokat”. Ez utóbbi választ egyébként kizárólag a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben élők jelölték meg többször, mint azt, hogy „a nyugdíj közös – egyéni és állami – felelősség”.

A 35 évnél fiatalabb aktív korúak valamivel több, mint egyötöde válaszolta, hogy a jelenlegi munkáltatója biztosít számára olyan juttatást, ami nyugdíjcéljait szolgálja. Közel 60 százalék nyugdíjcélú öngondoskodását nem támogatja a munkáltatója, meglepő azonban, hogy 19,1 százaléknyian nem tudják, hogy jár-e neki ilyen munkahelyi juttatás. Ez az utóbbi két adat azért is érdekes, mert a fiatal munkavállalók egyharmada megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltatója ugyanilyen mértékű befizetésekkel támogatná a nyugdíjcélú előtakarékoskodását. Emellett azonban az állam szerepét is kiemelik a fiatalok: 34 százalékuk szerint a hosszú távú megtakarításokat ösztönző nagyvonalúbb adókedvezmények további megtakarításokra bátorítanák őket.

Bár a magyarok 72 százaléka kockázatkerülőnek vallja magát a nyugdíjbefektetések terén, a garantált nyugdíjbiztosítási termékek iránt eddig kisebb az érdeklődés. Az Aegonnál a 45-50 év közötti korosztály köti a legtöbb szerződést, havi átlagosan 15 ezer forintos díjjal.

(Fotó: www.nordsoc.org)