E naptól ugyanis a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői – az igazgatóságokban ülők – és felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói már magánvagyonukkal felelnek azon károkért, melyeket e minőségükben okoznak akár a saját, akár más társaságnak. Az új szabályozással a vezető tisztségviselők közvetlenül beperelhetők lesznek, a károsult mind a társaságtól, mind a vezető tisztségviselőtől a teljes kár megtérítését követelheti.

Ha például egy autógyártó cég vezetője tudta, hogy a futószalagok hibásak, mégis aláírt egy szerződést a cég nevében, ám a hibás működés miatt nem tudott teljesíteni, a megrendelőnek, esetünkben a kereskedőnek okozott kárért – miszerint nem képes leszállítani a vevői által kiszemelt négykerekűeket – magánvagyonával felel. Vagyis a bíróság kötelezheti arra, hogy autója, háza, nyaralója vagy befektetései értékesítéséből teremtse elő a kártérítés összegét. Annak a cégnek a vezetője pedig úgynevezett sérelemdíj fizetésére kötelezhető, amely a versenytársait sértő módon hirdeti termékeit, szolgáltatásait.

Az esetek többségében azonban igen nehéz megállapítani, hogy mi számít károkozásnak, az pedig végképp, hogy azért ki tehető felelőssé. Hogy egy egyszerű példát vegyünk: ha egy nagyvállalat központi irodaházának folyosóján valaki elcsúszik és combnyak-törést szenved, akkor az általa indított polgári perben akár az elnök-vezérigazgató is felelőssé tehető.

A jogszabályok értelmezése sok munkát adhat az ügyvédeknek, a bírósági perek száma megsokszorozódhat. Épp a perek bizonytalan kimenetele miatt nem érdemes kockáztatni, hanem szakmai felelősségbiztosítást kötni, annak birtokában ugyanis a biztosítók állják a vagyoni kártérítések összegét. Ezek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már széles körben elterjedtek, idehaza azonban még szinte alig találni ilyet – a Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint 2013 végén mindössze 320 szakmaifelelősség-biztosítás létezett. Márpedig a Ptk módosítása körülbelül 300 ezer gazdasági társaságot, és ezen felül még néhány ezer egyéb jogi személyiséggel rendelkező szervezetet – például szövetkezeteket – érint Magyarországon.

(Forrás: biztositasi1x1.hu)