A Budapest Alapkezelő megbízásából az NRC Piackutató által januárban megkérdezett ezer internetező 55 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása, vagy ha igen, azt befőttes üvegben, malacperselyben, netán párnacihában tartja. Akik viszont nem bírják tétlenül nézni forintjaik elértéktelenedését, azok 29 százaléka pénzét folyószámlába teszik, 12 százalékuk pedig bankbetétbe, annak ellenére, hogy azok már alig fizetnek kamatot.

A népszerűségi listán a befektetési alapok következnek, 6 százalékkal, mely alacsony arány annak is betudható, hogy közel másfél évtizeddel a megjelenésük után még mindig sokan nem értik e képződmények működését. Különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében népszerűek a befektetési alapok: közülük 14 százalék mondta, hogy rendelkezik ilyennel. A válaszadók mintegy 60 százaléka azonban azokat túl bonyolultnak vagy túl kockázatosnak találta, illetve úgy vélte, az alapokba csak sok pénzzel érdemes invesztálni. Sokan viszont a csökkenő betéti kamatok láttán már egyre jobban eljátszanak a gondolattal, hogy a nagyobb hozam reményében mégis megpróbálkoznak a befektetési alapokkal.

Mindössze a felmérésben résztvevők 4 százaléka tartja pénzét a bankbetétek után legbiztonságosabbnak tekinthető állampapírokban – abból kiindulva, hogy az állam csak rendkívül szélsőséges esetekben mehet csődbe. Az alacsony tartási arány ellenére, ha most kellene befektetniük egymillió forintot, akkor 23 százaléknyian állampapírt választanának, 18 százalékuk pedig bankbetétet.

Ugyanennyien vennének részvényt vagy kötvényt is, ami azért meglepő, mert a többség (88%) egyébként nem szívesen tenné olyan helyre spórolt forintjait, ahol a befektetett tőkéje veszélybe kerülhet. Ezt az ellentmondást szakemberek csak arra tudják visszavezetni, hogy a válaszadók egy része vélhetően nincs tisztában az egyes eszközök jelentette kockázatokkal. A megkérdezettek 17 százaléka nem kötné le az összeget, és 12 százalék mondta, hogy befektetési alapba helyezné azt.

(Fotó: ecohousescam.wordpress.com)