Jump to content

Mennyi zsebpénzt adjunk a gyereknek?

2014. 02. 24. 09:59

Középiskolások általában havi 10-15 ezer forintot kapnak szüleiktől, egyetemistáknál azonban előfordulnak a 60 ezer forintos apanázsok is. Ám ebbe nem tartoznak bele a mobil, a buszbérlet, az étkezés, a sportolás és a különórák összességében százezres díjtételei.

Komoly fejtörést okoz a mai szülőknek, mennyi zsebpénzt adjanak gyerekeiknek. Hiszen manapság sokkal nagyobb a fogyasztásra csábító célok palettája, mint volt húsz-harminc éve. Nemcsak a hétvégi bulik száma sokszorozódott meg, ahová nem illik ital vagy rágcsa nélkül beállítani, hanem egy mozifilm megtekintése is már vagyonokba kerül, hiszen a jegy mellé általában a bolti ár többszörösét kóstáló kóla és kukorica is társul.

Mégis a legnagyobb költséget a különböző kütyük jelentik, amelyek többsége döntően a mobilokhoz kapcsolódik. A leggyakoribb fogyóeszközök a különböző színekben pompázó tokok, azokból ugyanis egy általában nem elég, emellett a képernyő- és hátvédő fóliák cseréjére is meglehetősen sűrűn kerül sor. S akkor még nem is beszéltünk a gondtalan fészbúkozáshoz elengedhetetlen wifi-kapcsolatot biztosító 3G-ről, ami szintén nem kevés pénzt emészt fel.

Szakértők, felmérések és szülői elbeszélések alapján kétféle megoldás létezik. Az egyik szerint a szülő klasszikus zsebpénzt ad, vagyis, amit a nebuló arra költ, amire akar. Ennek összege a középiskolásoknál általában havi 10-15 ezer forint, egyetemistáknál, főiskolásoknál azonban hallani 60 ezres tételekről is. Minden mást, a tandíjat, a buszbérletet, az étkezést, a sportolás és a korrepetáló vagy felkészítő különórák ellenértékét, a fodrászat vagy szépítkezés költségeit a szülők állják, mint ahogy a ruházkodásét is. Meg persze a mobildíjakat. Ám különösen az utóbbiaknál vannak praktikák: mivel a gyerek nem a családtagjaival trécsel a legtöbbet, a nulla forintos beszélgetést lehetővé tévő família díjcsomagok helyett kifizetődőbb havi kerettel rendelkezőre előfizetni, s ha az általában 3-4 ezer forintos limit kimerül, a gyerek még mindig tud kérni visszahívást, ha esetleg bajba kerül. Valószínűleg ugyanis csak kevesen képesek arra, mint az az apuka, aki csak akkor adja oda a zsebpénzt, ha a normál tarifájú mobilozás díja nem lépi át az 5 ezer forintot.

Az önálló gazdálkodásra nevelésen alapul a másik megoldás. Mivel az egyéb költségek havonta százezer forintra is rúghatnak, annak túllépését egyes szülők úgy próbálják megakadályozni, hogy zsebpénz helyett azt egy az egyben odaadják a gyermeknek, ám azon felül egy fillért sem. Ez azonban igencsak ritka, s nemcsak azért, mert a mai szülők jóval megengedőbbek elődeiknél, hanem mert mindig felmerülhetnek olyan pluszkiadások – például egy ellopott bicikli pótlásáé –, amelyeknél nehéz eldönteni, hogy azok ráterhelhetőek-e a gyerekre.

(Képforrás:4shared)