A Kínai Déli Légitársaság a tavalyi évben elég kiábrándító eredményeket produkált, nettó profitja 24%-kal csökkent, de versenytársai is 25-30%-os esést könyvelhettek el. A magas olajárak és a fapados légitársaságok által keltett kiélezett verseny mind hozzájárultak a profitcsökkenéshez, de ami a legtöbb figyelmet követeli, az a feltörekvő, nagy sebességű vasúti forgalom.
A költséges és sok esetben kihasználatlan vasúti közlekedést újrastrukturálták, és immár Kína növekedési stratégiájának része. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy az utóbbi öt évben a vasútrendszer több mint 9000 km-rel nőtt, és 2015-re a bővítés eléri a 19.000 km-t. A kínai vonatok csak ritkán késnek, megközelítőleg 400 km/órával haladnak, és naponta több mint 2 millió utast szállítanak (kétszer annyit, mint a repülőgépek).
Ha nem lenne Kínában ilyen kiterjedt vasúthálózat, természetesen akkor sem utazna mindenki repülővel. Helyette az autót, buszozást, a lassabb vonatokat vagy inkább az otthon maradást választanák. Az utóbbi időben a kínai kormány viszont kiemelten kezelte a vasút fejlesztését, rengeteg pénzt fektetett bele, önmagát is kényes helyzetbe hozva ezzel. A dolog pikantériája ugyanis az, hogy amíg a kormány tetemes összeget invesztál a kötött pályás közlekedésbe, ezzel éppen azokat a légitársaságokat hozza nehéz helyzetbe, amelyekben szintén érdekeltsége van.
qz.com
(Fotó: www.vanityfair.com)
