Évszázadok óta kizsigereljük a természetet, irtjuk a növényzetet azért, hogy termőföldökké alakíthassuk. Ezzel a beavatkozással egyre szűkítjük a természetben élő vadállatok és növények életterét. Nagyon sok faj kihalása éppen ennek az emberi beavatkozásnak köszönhető. Mérgeket, vegyszereket használunk fel a növényvédelemhez, termékek előállításához, egyes fajok egyedei az orvvadászok gyilkolásának vannak kitéve. Ahová lépünk, ott nem a fű terem, hanem a pusztulás várható. Büntetlenül persze nem lehet ezt tenni, és most kezdi igazán megbosszulni a Föld, amit vele tettünk. Megmutatkozik a klímaváltozásban, amely a hőmérsékletemelkedés, természeti katasztrófák, óriási viharok formájában mutatja meg foga fehérjét. Veszélyben van minden és mindenki. A természeti katasztrófák nemcsak vagyonunkat tépázhatja meg, hanem sok halálos áldozatot követel az állatvilág és az emberiség esetében is. Aki pedig túléli, vagy csak közvetve érintett a globális felmelegedés hatásaiban, arra pedig mentálisan hathatnak a változások.

Azt, hogy a hőmérséklet fokozatosan emelkedik, már a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. Sorra döntöttük idén nyáron is a hőmérsékleti rekordokat. A szokatlanul meleg időt azonban pusztító erejű, tomboló vihar váltotta fel, amely akár életeket is követelt és hatalmas anyagi károkat is okozott. Szerte a világban hasonló és még nagyobb erejű viharok tomboltak, és tíz év alatt milliónál is több emberéletet követeltek a szélsőséges időjárás megnyilvánulásai. Ehhez nem lehet hozzászokni, pedig abban kell gondolkodnunk, hogy a következőkben is hasonló környezeti tényezőkkel kell szembenéznünk.

Nemcsak a természetben végez pusztítást a klímaváltozás, hanem az emberi pszichére is nagy hatással van. Tanulmányokat végeztek kutatók az ügyben, hogyan hat az emberek mentális állapotára az, ami a bolygónkon történik. A Földön vannak olyan területek, amelyek még érintettebbek a globális felmelegedés negatív hatásaival szemben, és az ott élők folyamatos rettegésben élnek. Esetükben gyakoribb a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz, és hajlamosabbak az öngyilkosságra is. A Dél-Ázsiában dolgozó földművesek sorra vetnek véget életünknek önkezűleg, mert a klímaváltozással ellehetetlenedik befektetett munkájuk. Márpedig az indiai lakosság több mint fele a földművelésből él, tehát létük a terméstől függ. Az eladósodás és az attól való félelem az elmúlt években több tízezer embert taszított öngyilkosságba.

A lavina már régebben elindult, de most kezd az emberiségben tudatosodni, hogy mekkora bajban vagyunk. A kiszámíthatatlan természet a veszélyeztetett területek elhagyására készteti az embereket, így várhatóan milliók hagyják el otthonukat. Márpedig az otthon elvesztése, a csoportból való kiszakadás sebeket ejt az ember lelkében.