Nem csak a fűtés megkezdése jelent terhet a természetnek, hanem a nagyvárosokban pöfögő autók és az ipari területek gyárkéményeinek szennyezőanyag kibocsátása is. A szmognak két típusa van. Az egyiket London-típusúnak vagy téli szmognak neveznek, mert jellemzően a magas légnyomás és páratartalom mellett -3 és 5 °C között alakul ki. A Los Angeles-típusú, vagy fotokémiai szmog azonban nyáron, nagy forgalom idején jelenhet meg. Ennek kialakulásához 25-35 °C szükséges.
A napokban olvasni és hallani lehetett a Nyíregyháza környékét fenyegető légszennyezettségről. A légállapotokat mutató térképen nemcsak az időjárási jelenségeket láthatjuk, hanem a szmogot is. Nyíregyháza felett szinte fekete folt jelezte, hogy a légszennyezettség szintje bőven meghaladta az egészségügyi határértéket. Olyan értéket mértek a környéken, hogy a szakemberek azt javasolták, hogy a gyermekek, az idősek és a légzőszervi megbetegedésben szenvedők ezekben a napokban ne is tartózkodjanak a szabadban. Amikor már a hírekben is megjelenik egy város szmogriadója, akkor tényleg nagy a szennyezettség, ám szmog nem csak akkor van, ha rendeletet hirdetnek ki arról, hogy az adott területen nem szabad gépkocsival közlekedni. Van az az érték, amelyet meghaladva már intézkedni kell az adott település vezetésének. Jogszabályban van az is meghatározva, hogy mit kell a szmogriadó tervének tartalmaznia.
Laikusként azt gondoljuk, hogy csak akkor van gond, ha a szmogriadót beharangozzák. Így aztán amíg nincs szmogriadó, addig biztonságban vagyunk, gondolhatnánk. A szmorgriadó határértéke igazából azért van, hogy a kockázatot csökkentsék, de ezzel a gond nem fog automatikusan megszűnni.
Tény, hogy a nagyvárosokban sokkal jellemzőbb a szmog, mégis a vidéki kisebb városokban sem az autóforgalom, sem a népsűrűség nem akkora, mint a nagyvárosainkban, mégis sűrű füstköd gyűlhet össze. A vidéki településeken ráadásul mindent elégetnek a lakosok, amit csak akarnak. Így aztán nem csak fával, hanem műanyag, hulladék, ruhanemű égésterméke is kiszáll a kéményből, vele együtt a káros anyagok is.
Hazánk nagyvárosaiban leginkább a London-típusú szmog szokott jelentkezni, de az éghajlati változásoknak köszönhetően egyre gyakrabban a Los Angeles-típusú szmog is jelentkezhet.
A szmog nemcsak a tüdőre káros, mint ahogy azt általában hisszük. Hatással van a légzőszervünkre, sőt a szmog időszakában nagyobb az ilyenfajta megbetegedés is, de ezentúl megbetegedhet a szem, a nyálkahártya, gyengülhet az immunrendszer, és a vírusok és baktériumok is gyorsabban elérik az embert.
Leginkább a nagy gyárak és az autók kipufogógáza hozza létre a füstködöt. A legtöbb, amit tehetünk, hogy tömegközlekedést, vagy egyéb környezetkímélő utazási lehetőséget használunk ebben az időszakban, ilyen a séta és a kerékpározás is.
