Jump to content

Jelszavak mindenütt

2015. 09. 08. 10:00

Ahhoz, hogy valamit online el tudj intézni, felhasználónevek és a hozzájuk tartozó jelszavak garmadát kell tudnod. Az otthonról történő ügyintézés hátránya talán csak az, hogy füzetet kell vezetni a különböző felületek belépési adatairól.

Egy felmérés szerint az emberek 41%-a egyáltalán nem cseréli jelszavait, közel 20 %-a pedig csak évente. Azt is megállapították, hogy a világon a legnépszerűbb jelszó az 123456. A szakemberek és a szaklapok is azt mondják, hogy a biztonságos jelszavak tartalmaznak véletlenszerű karaktereket, valamint hosszúak, és nem árt bizonyos időközönként cserélni sem. Sokat hallunk erről, de te, kedves olvasó, mikor változtattad meg utoljára bármelyik felületen a jelszavadat?

Érdekel a saját biztonságunk, de utáljuk a körülötte való pepecselést. Ami egyszer bevált és megjegyeztük, attól olyan nehéz eltérni. Egy újabb jelszó még több bonyodalommal jár. Ha pedig nem változtatjuk meg a jelszavunkat, akkor ne csodálkozzunk, hogy feltörik a fiókot. A lopásokhoz a legbeváltabb módszer, hogy addig próbálgatják a szóba jöhető jelszavakat és kombinációkat, amíg az egyikkel sikerül bejutniuk. Ha olyan jelszót választunk, ami csupa értelmetlen, egymás utáni karakterekből áll, akkor pedig mi sem tudunk belépni, ahová szeretnénk, mert magunk sem tudjuk mi az.

Ahhoz, hogy minél nehezebben tudjanak illetéktelenek bejutni bármilyen rendszerünkbe, szakemberek azon dolgoznak, hogy a jelszavak gyengeségeit kivédjék. Csakhogy a hackerek meg azon ügyeskednek, hogyan kijátsszák a rendszereket, és meg is találják a bejutás módját. Kitalálták a kétlépcsős belépést, ami azt jelenti, hogy a jelszó beírása önmagában nem elegendő. Szükséges ahhoz egy egyedi, a belépésre vonatkozó kód is, amelyet lehet, hogy előre megkapunk, de gyakoribb az, hogy SMS-ben jutunk ahhoz. Ha a hackerek meg akarják szerezni az adatainkat, akkor meg is fogják, így ez a kétlépcsős rendszer sem véd meg ettől.

Az a jelszó, amelyet mi használunk, vagyis az egylépcsős lényegében az, amit mi tudunk (életünkből vett szám-, névadatok kombinációja általában). A kétlépcsősnél emellé már megjelenik egy olyan jelszó, amit birtoklunk. A háromlépcsős pedig még bonyolultabb, ilyenek a biometrikus azonosítók. Az ujjlenyomat-olvasós azonosítás a legismertebb, de létezik már a még modernebb és biztonságosabb vénaszkenner, retinaszkenner, arcszkenner. Az ujjlenyomat-olvasós rendszerek egyes okostelefononok is elérhetők. Habár ezek a módszerek a legfejlettebbek, de nem tudni, hogy hol a vége.

(Kép forrása: 702.co.za)