Aki pedig egyszer már pórul járt egy-egy bőrápoló termékkel, főleg az arcbőrén, utána sokkal óvatosabban kezeli az új termékek kipróbálását. Ilyen esetekben ragaszkodunk a régi, jól bevált kozmetikumokhoz. Az arcbőrünk különösen érzékeny lehet, ráadásul ez a felület az, amelyet mások is mindig látnak, így még körültekintőbbek vagyunk, ha arcápoló krémet, maszkot szeretnénk vásárolni.

Aki saját bőrén tapasztalta már meg azt, hogy milyen, ha egy termék használata, kipróbálása után allergiás reakcióval válaszol a bőre, az nagy ívben szeretné a továbbiakban ezt elkerülni.

A kipirosodás, a püffedt arc, vörös foltok senkinek sem hiányoznak, az arcon pedig kiváltképp nem. Nyáron a fokozott napsütéssel kell szembenéznünk, az ellen védekeznünk. A leégett bőr megelőzésének legjobb módja a magas faktorszámú napvédő krém használata, és kerülni a napon való tartózkodást amennyire csak lehet.

Ha nem a napégés, a napérzékenység váltja ki a kipirosodott, nem túl esztétikus látványú arcbőrt, akkor bizony egy másik ok lehet az allergia. Nemcsak a kozmetikumok, tisztítószerek válthatnak ki allergiás reakciókat, hanem az jelentkezhet egyes ételek elfogyasztása után, gyógyszerek és étrend-kiegészítő termékek szedésekor. Ha egy szépségápolási termék okoz arcpírt, viszketést, akkor langyos vízzel le kell mosni az arcbőrről. Ilyen esetben nagy jelentősége van annak, hogy testhőmérsékletű legyen a víz. Túl hideg, se túl meleg vízzel ne érintkezzen az arcbőr, mert a kellemetlen tüneteket csak felerősítheti. A vizes eltávolítás után hagyni kell az arcbőrt pihenni, megnyugodni, vagyis semmilyen más terméket ne alkalmazzunk. Ha pedig nem akar múlni a viszketés, duzzanat, arcpír, akkor bőrgyógyászhoz érdemes a panasszal fordulni.

Az ekcéma is okozhat bőrpirosodást, ráadásul sok fajtája létezik, így nehéz beazonosítani, hogy miről van szó. Ehhez bőrgyógyászra lesz szükség, aki megfelelő módon tudja kezelni a viszketéssel, kipirosodással járó tüneteket.

Arról már írtunk, hogy nyáron a napégéstől kell magunkat megóvni, és van, akinek a bőre érzékenyen reagál a napsugarakra. Télen is szenvedhetünk hasonlótól, csak akkor a hideg váltja ki a kellemetlen tüneteket. A hidegallergia valójában a csalánkiütés egy formája, vagyis nem allergia. Az allergiát ugyanis valamilyen anyag váltja ki, de a hideg fizikailag hat a bőrre. A hideg hatására a bőrben hisztamin szabadul fel ott, ahol a leginkább éri a testet, vagyis a bőrt. Mivel az arcunk még a legnagyobb téli beöltözés ellenére is szabadon lehet, így azt éri leginkább a hideg, és jellemzően ott jelentkezik a hidegallergia viszkető hólyagocskái. Reagálhat az arcunk csalánkiütésekkel akkor is, ha hideg víz, hideg szél vagy akár hideg tárggyal érintkezik. Nemcsak a hidegre reagálhat így a bőrünk, hanem a hőmérséklet ingadozására is. Vagyis, amikor hidegből melegre, melegből hidegre változik a külső hőmérséklet. A megfelelő téli öltözet mellett érdemes ilyen esetben zsíros arckrémmel védeni a bőrt és amennyire csak lehet, hidegallergia mellett kerülni érdemes a hideget.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!