Pontosan emlékszem az első találkozásunkra. Drága Nagyszüleim gangos, körfolyosós házban laktak a budapesti Akácfa utcában. Mellettük egymásra figyelő szomszédok, a földszinten házfelügyelő élt, mindenki fordított gondot az udvar rendben tartására, a kert ápolására. A kertre, amely telis-tele volt hortenziával.

Számos fajtája közül színeiben leggyakrabban a fehér, a rózsaszínű és a zölddel keveredő példányai hozzáférhetők. Kedvelt még a kék, ami azonban mesterséges befolyásoltság alatt áll, némi a földlabdáját tápláló öntözővízhez adott timsó bolondítja meg és eredményezi a kékes színt, míg a természetes közegben élő növény a talaj magas mésztartalma miatt színesedik.

A hortenzia számunkra kedvező tulajdonsága, hogy képes az eredeti színét megőrizve kiszáradni, s ily módon szárított formájában díszíti hosszan otthonunkat.

Készíthetünk asztaldíszt, kombinálhatjuk az ősz további, továbbra sem narancs-barna kincseivel, fehér-zöld vagy cirmos dísztökkel, apró virágfejű krizantémmal, díszítő levélágakkal.

Készítsünk koszorút néhány hortenziafejet felhasználva. Erősítsük a koszorúalapra vékony kötözőhuzallal, ragasztópisztollyal. Hozzá illő szalaggal továbbdíszíthető, ha valaki nem elégedne meg az önmagában nyújtott szépséggel.

Miért ne alkalmazhatnánk gyümölcsöstál, gyümölcskosár kiegészítő díszítőjeként. Szépen illeszkedik az őszi gyümölcsök formájához, színeihez.

Vegyünk a virágosnál, aki szerencsés hozzáférhet a kertben, vigyünk e csodálatos virággal őszi hangulatot fészkünkbe.

(fotó: etsy.com, pinterest.com, thriftydecorchick.blogspot.com, craftberrybush.com, loveoffamilyandhome.net, floralmagic.com.sg, houseofhawthornes.com, thepartydress.net)