Ahhoz, hogy az ételeket pépesítsük, mosogassunk, a hulladékot a kukába dobjuk, minden tevékenységünkhöz eszközöket használunk. Ezek megkönnyítik az életünket és a munkánkat. A konyha legtöbbször a nők terepe, a tárgyak, eszközök feltalálása pedig inkább férfi tevékenység. Amíg a tudomány körében ismert volt néhány nő, feltalálók között már nem igazán szerepeltek a XIX. század közepéig. Akik mégis feltaláltak valamit, az a konyhához volt köthető. Egyáltalán nem volt gyakori az, hogy egy nő bármilyen eszközt is feltaláljon, ha mégis megtörtént, akkor azt a konyhára, a sütésre, főzésre lehetett visszavezetni, mert a női szerepek még itt sem vesztek el. A kor haladásával a női feltalálók száma is emelkedett némileg, és egyre nő. A női szerepekhez köthető feltalált tárgyak, eszközök javát tényleg nőknek köszönhetjük, hiszen ők tudják a leginkább, hogy mi könnyítené meg igazán a munkájukat, mivel lenne sokkal egyszerűbb egy folyamat idejének lerövidítése.

Amíg főzni és sütni sok nő szeret, a mosogatás már egyáltalán nem tartozik legtöbbünk kedvenc elfoglaltsága közé. Muszáj elvégezni, helyettünk senki nem csinálja meg. Vagy mégis? Ma már mosogatógépek állnak szolgálatunkban, a hölgyek egyik kedvenc háztartási eszköze. Azt gondolnánk, hogy ez is egy másik nőnek köszönhető, valójában azonban Joel Houghton szabadalmaztatta szerkezetét még 1850-ben. A nők azonban azt állították, hogy a kézzel hajtott szerkezet egyáltalán nem használható. Ezután több hölgy is megalkotta saját mosogatógépét, amelyek közül nem mindegyik aratott akkora sikert, mint Josephine Cochrane készüléke, ráadásul az sem azonnal vált elismertté.

A mérnöki pálya ugyan szabadon állt a nők előtt, de csak nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Egy amerikai hölgy volt az első, aki nemcsak mérnöki diplomát, de a doktori címet is megszerezte. Mivel nagy családja volt Lillian Gilbrethnek és férjének, így szükségesnek látta a konyhában töltött idő lerövidítését, így neki köszönhető a konyhai robotgép, a pedálos kuka, a hűtőszekrény polcai, de más konyhai eszköz kifejlesztésében is részt vett.

Ma már annyival könnyebb az anyukáknak, hogy a használt pelenkát csak összecsomagolják, és a kukába dobják. Azelőtt azonban textilből készült pelenkát kellett mosni, fertőtleníteni, vasalni, amely időbe és energiába került. Marion Donovannak köszönhetjük az eldobható pelenkát. Más kérdés a praktikusság és a környezetvédelem, mindenesetre nők milliónyinak könnyítette meg az életét.