Jump to content

Kovászos uborka a nyár savanyúsága

2014. 06. 19. 10:25

Az eszményi savanyúság, ami nem is savanyú, enyhén sós ízével, ropogósságával csábít önmagában fogyasztásra vagy a hekk mellé a strandon, rántott húshoz a vasárnapi ebéd alatt vagy a bográcsban készített pörkölt és nokedli kísérőjeként.

Nade hogyan készül az igazi, a tökéletes koviubi? És mennyi sót rakjak a vízbe? Kérdezem családomat minden egyes alkalommal nyár elején, mert sosem sikerül két egyformát készítenem. A család tapasztalt nő tagjai egyszerű válaszával, amely szerint „hát úgy érzésre…” sosem vagyok beljebb. Olyanok, mint Bree Van de Kamp, a minta nő és minta feleség és minta háziasszony, aki ugyan elárulja aktuális remekművének receptjét, de furmányosan egyetlen hozzávalót, vagy annak kívánatos mennyiségét véletlenül ki- és lehagyja. Hát így vagyok én is. Néha sósra sikeredik, máskor nagyon megpuhul. De bárhogy is van, imádom a kovászos uborkát, különösen hűtve, én még a levét is szívesen fogyasztom, hűsítő ital a forró nyári napokon.

Íme a recept, ami bevált:

kb. 4 kg jó kemény, friss kovászolni való uborka (az a bizonyos szúrós fajta, én a kisebbeket szeretem)

1 csokor kapor

1 szelet fehérkenyér

4-5 gerezd fokhagyma

3 evőkanál só (na itt a bibi, mert mekkora a kanál és mennyire púpozott…)

Mossuk meg az uborkákat, ha szennyezettebb a kelleténél kicsit tisztogassuk kefével. Én a kisebb ubikat szeretem, ezért a végét sem vágom le, csak hagyom magában vagy oldalt bevagdosom, ám a klasszikus előkészítés szerint a két végét le kell vágni, s egymásra keresztezett mozdulattal bevágni hosszában.

A fenti mennyiséghez egy 5 literes befőttes üvegre lesz szükség. Amennyiben nincs, vásárolható az élelmiszerüzletekben, hipermarketekben. Mossuk ki az üveget, majd a kapor felét helyezzük az aljára. Rakjuk tele az uborkával, próbáljuk szorosan, szépen eligazítva. A fokhagymákat oszlassuk egyenletesen szét az uborkák pakolása közben. Tetejére helyezzük a kenyeret, majd a kapor másik felét. A sót keverjük össze az üvegnek megfelelő mennyiségű vízzel, forraljuk össze és öntsük az előkészített üvegbe. És akkor itt jön be a kulcskérdés, a sós íz témájára, egyetlen ötlettel szolgálhatunk, senki ne legyen rest és kóstolja meg, s hagyatkozzon a szépkorúakra, akkor lesz jó, ha a vizet meglehetősen sósnak érezzük.

A legvégén fedjük le kistányérral.

Gluténmentes változat: a kenyér helyett rakjunk bele 2-3 meghámozott, félbevágott burgonyát.

A teletömött befőttes üveget helyezzük napra, erkélyre, teraszra, ablakpárkányra. Forgassuk az üveget félnaponta, hogy mindenhol érje a napsütés, ha elpárolog némi víz, töltsük fel. 3-4 nap alatt elkészül. Helyezzük kisebb üvegekbe, zárható tálba, öntsük rá a leszűrt levet, majd a mehet a hűtőbe.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!

(fotó: foodfunandfacts.com)