Egy gyermeknek annyi mindent el kell sajátítania már picike korában. A magatehetetlen, szüleire utalt kisbaba fejlődése során egyre inkább érzékeli a körülötte lévő környezetet. A társadalmi szokásoknak megfelelően megvan mindennek az ideje, hogy mit és mikor kell csinálnia. Viszonylag rövid idő után a szüleire utalt csecsemő izgő-mozgó, a világra nyitott és érdeklődő kisgyermekké cseperedik. Megtanul a hasáról a hátára és a hátáról a hasára fordulni, felülni, mászni, járni. Ezek mind az emberi fejlődéshez tartozó mozgások. A rajz nemcsak mozgás, hanem kommunikációs eszköz is, ráadásul az egyik legősibb. A rajzolás már igen korán megjelenik az ember életében.

A rajzolás és a mozgás
Életük első két évében gyerekek számára minden felület rajzolásra alkalmas. Nem szab határt egy rajzlap, és nem is arra törekednek, hogy a papírlapon dolgozzanak. Sokkal nagyobb örömet jelent számukra maga a rajzeszköz használata. Aztán rájönnek, hogy a toll, ceruza, zsírkréta, filc nyomot hagyhat a lapon (a falon, fontos iratokon, jegyzeteken, a testvér tankönyveiben), és már tudatosan fogják használni együtt a rajzeszközt és a lapon. Még irkafirkáról beszélünk, még nem az alkotás vágya él a kétéves gyerekekben, hanem az eszközök használatának öröme, de már tudatosabban alkalmazzák azokat.
Három éves korukig már legalább húsz alakzattal dolgoznak a gyerekek. Mindegy, hogy a világ melyik pontján él a három év körüli gyerkőc, nem számít a nemzetisége és az anyanyelve sem, de a gyerekek által használt húsz alakzatból bármelyik nyelv betűi kialakíthatók, sőt ősi motívumokat is felhasználnak rajzaikban. Tudósok állapították ezt meg akkor, amikor több ezer gyermekrajzot tanulmányoztak.
A négyéves korú gyerekek már tudják, hogy mit szeretnének rajzolni, amelyet meg is tesznek, de a felnőttek nem úgy látják az alkotást, ahogy a gyerekek szeretnék. Ha egy gyerkőc odatol elénk egy rajzot, megkérdezzük, hogy mit ábrázolt, többféle jelentést is kaphatunk. Olykor két hasonló rajzot is egészen más jelentéstartalommal látnak el a gyerekek.
A 4 és 9 évek kor közötti gyerekek már alkotnak. Megpróbálnak élethű rajzokkal előrukkolni, és nagy fejlődés áll be a finommotorika terén is. A ceruzafogáson és az ujjak ügyesedésén is látszik a javulás. Ezeket a finommotorikus mozdulatokat nemcsak rajzolással, hanem más tevékenységekkel is lehet fejleszteni: színezés, cipőfűzés, gyöngyfűzés, gyurma, vízfesték használata. Az iskolaérettség feltételei is a megfelelő finommotoros mozgás.

Mit adhat a rajzolás?
A gyerekek egyik kedvelt elfoglaltsága a színezés, a rajzolás. A felnőttek egy része mellőzi ezt a tevékenységet, mondván, hogy nem tud rajzolni. Gyermekkorban a rajzolás az agyféltekék közötti kapcsolatot fejleszti, így javul a koncentrációs képességük, fejlődik kézügyességük, de ugyanez elmondható a felnőttek esetében is. Ugyanúgy jó hatással van a felnőttekre is a rajzolás. Arra az időre kikapcsolhatunk, így relaxáló hatással is bír. Fejleszti a koncentrációs képességünket, a kreativitást.

Ha mégsem érzed úgy, hogy megfelelően ki tudnád fejezni gondolataidat rajzban, még mindig megoldást nyújthatnak a felnőtt színezők. Nemcsak divatos manapság a felnőtteknek is színezniük, de kikapcsolhat, csökkentheti a bennünk rejlő feszültséget, megnyugtat.

További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!