Ha egy gyerkőctől megkérdezzük, hogyan érzi magát, akkor a válasz általában röviden és tömören vagy jó, vagy rossz. A rossz vagy a jó azonban nem fejezi ki pontosan az érzelmeket, hiszen az nem is egyet foglal magába, hanem a negatív vagy pozitív érzelmek összességét. Vagyis, ha egy gyerkőc azt mondja, hogy rosszul érzi magát, akkor lehet csalódott, féltékeny, sértődött, szomorú, és még lehetne sorolni. A legegyszerűbb rávágni azt, hogy rossz. Ezt a választ nagyon sok gyermek használja, pedig annyiféle érzelem létezik. A mások valamint a saját érzelemének felismerésének, megítélésének, megértésének képességét nevezzük érzelmi intelligenciának. Az angol Emotional Quotient szóból ered a sokszor látott EQ rövidítés. Az IQ-ról már rég tudtuk, mérjük, de most már azt is tudjuk, hogy az érzelmi intelligencia legalább olyan fontos, hiszen a későbbi boldoguláshoz elengedhetetlen.

Szülőként az is feladatunk, hogy a megfelelő érzelmi hátteret biztosítsuk gyermekeink számára. A szülői minta egyik nagyon fontos eszköz ahhoz, hogy a gyermekeinkben fejlesszük az érzelmi intelligenciát. A gyermek EQ-ját azonban csak akkor vagyunk képesek előre lendíteni, ha mi magunk is rendelkezünk azzal. Ha saját magunk képesek vagyunk más és saját érzelmeinket felismerni, és azt kifejezésre is juttatni. Mindegy, hogy negatív vagy pozitív érzelmekről van szó, az a legfontosabb, hogy azt mindig nyíltan tegyük, mert a gyerkőcök számára ezáltal tudatosodik az, hogy mi az elfogadható viselkedés, mi nem az. Anya, apa, bárki lehet dühös, érezheti magát kellemetlenül. Ezt látnia, éreznie kell a gyermek is.

Szülőként nemcsak a saját érzéseinkkel kell foglalkozni, hanem a gyermekével is. Azaz fel kell ismerni, ha a gyerkőc valami miatt szomorú, és azt tükörzzük is vissza számára, hiszen akkor fogja érezni, hogy megértjük éppen min megy keresztül. Ezzel abban is segítjük, hogy a későbbiek során is felismerje magában a hasonló érzést.  

Fontos, hogy a gyermek saját kortársai között legyen, és dolgozhasson csoportban is, mert mások érzelmeit akkor figyelheti meg. A közös játék és munka közben figyelnie kell társaira is, be kell tartani szabályokat.

Ha fejleszteni szeretnénk gyermekeink EQ-ját, akkor bátran vágjunk pofákat. Nevezzétek meg, hogy mit láttok a másik arcán, mit szeretne azzal kifejezni. Hasonlóan jó EQ fejlesztési módszer lehet, ha mesét olvastok. A mese olvasásakor álljunk meg egy-egy kérdésre, és kérdezzük meg a gyermeket arról, hogy mit érezhet a főhős? Beszéljen arról is, hogy ő mit érzett a történet hallatán. Ugyanezt lehet tenni mesenézéskor is. A gyermeknek be kell élnie magát az adott helyzetbe, hogy ki tudja fejezni ki és hogyan érezhetett.

A gyermekek intenzíven élik meg érzelmeiket, de azt tiltani nem szabad. Ha nekünk jogunk van dühösnek lenni valamiért, akkor ők miért ne sírhatnának?