Amikor már a mindennapokba beköltözik egy picike nyugalom, amikor már az újdonsült szülők is kezdenek feleszmélni, hogy milyen fontos vállalkozásba kezdtek, akkor is folyton ismeretlen és idegen élethelyzettel találják magukat szemben. Az ember azt hinné, hogy gyermeke minél nagyobb, minél tudatosabban működik a világban, úgy veszi fel a ritmust és alkalmazkodik mindenhez. Ez nagyjából igaz is, de minden gyerkőcnek megvan a maga gyenge pontja.
Egy kislány úgy igazi kislány, ha a haja hosszú. Mindkét nemhez tartozó gyerekek legtöbbje imádja a kádban való pancsolást, mégis, amikor a hajmosás kerül szóba, összedőlni látszik a világ. A gyermekünk már tud ülni, kíváncsi a világra, okos, értelmes, erre egy hajmosástól úgy idegenkedik, és úgy ellenkezik, hogy a szülők néhány évet öregednek ezalatt. Azt várnánk, hogy minél nagyobbak és értelmesebben lehet velük kommunikálni, annál könnyebb lesz minden. Éppen ezért esik rosszul tőlük, hogy a hajmosásra hisztivel reagálnak.
Ha ezzel a helyzettel találod magad te is szemben, akkor gyarapítod azon szülők körét, akik a hajukat tépik azért, mert gyerekükkel folytonos harcot vívnak a hajmosás miatt. Hiába szeretnek a vízben lubickolni a gyerekek, azt sokuk nem viseli jól, ha az arcukon lecsorog a víz, vagyis a hajmosás is egy gyűlölt folyamat. Minden szülő nyugtázhatja magában, hogy ezt a korszakot is túl fogják élni, azonban addig jónéhány sírást, veszekedést le kell küzdeni. A legfontosabb talán, hogy a minimálisra csökkentsük a gyermek szorongását, feszültségét és minél kevesebbet vitázzunk, amely a hajmosás miatt keletkezhet. Imádjuk kislányaink fürtjeit, de átkozzuk magunkat akkor, amikor a hajmosást utáló gyerekünk derékig érő hajzuhataggal rendelkezik. A hosszabb haj nagyobb bonyodalmat sejtet. Megoldás lehet, ha rövidebb frizurát vágatunk. Fiúk esetében ez lényegesen megkönnyíti a helyzetet.
Mielőtt belefognál gyermeked hajának megmosásába, egyáltalán nem kötelező se kiselőadást, sem pedig bevetőt tartani a folyamatról. Ha mégis így tennél, akkor csak fokozod a gyermekedben a hajmosás frusztráló tényét. Hogy ne érje az arcát semmi, kis tálkába meríts vizet és azzal öntsd le a haját. Kérd meg arra, hogy a fejét is billentse hátra, hogy még véletlenül se kerüljön víz, hab az arca közelébe sem.
Ha a gyermek elhatározta, hogy utálja a hajmosást, akkor bizony semmilyen rábeszéléssel nem fogjuk megszerettetni vele. A cél tehát az, hogy minden körítés, nagyobb veszekedés nélkül megússza a gyerkőc és mi is a haj tisztítását. Szerencsére nekik még elég heti egy mosás akkor, ha minden körülmény megfelelő. Ha azonban homokozott a gyerkőc, vagy a haja belelógott az ételbe és egy egész étlap felállítható egyetlen hajtincséből, akkor természetesen sűrűbben szükséges.
A hajmosást mindig a pancsolás végére időzítsd. Vagyis hagyd, hogy gyermeked kiélvezhesse a fürdést, tudjon a kádban játszani, utána pedig jöhet a hajmosás. Mire oda kerül a sor, már nagy valószínűséggel csak a sampont kell felvinni az amúgy is vizes hajra. Használhatsz hajmosókarikát, amely megóvja az érzékeny arcot és szemet a víztől és a sampontól. Hidd el, hogy ez az idegesítő mizéria meg fog szűnni gyermeked életében, és helyébe sokkal komolyabb fog belépni. Lesz még olyan, amikor hajmosás nyűgét visszasírod.
