A legszerencsésebb gyerekek valóban azok, akiknek naponta olvasnak szüleik. Ám egy pici gyermek figyelmét még nem lehet lekötni egy hosszabb mesével, ezért esetükben a mondókák sokkal hasznosabbnak bizonyulnak. Talán mondani sem kell, hogy a gyerekek mozgásigénye nagy. Ahogy az első igazán tudatos mozgásformákat megtanulják, onnantól fogva egyfolytában izegnek-mozognak. A már elsajátított mozgást próbálgatják, fejlesztik. Szülőként el kell fogadni, hogy ez az állapot még jó darabig így lesz, és a legjobb, amit gyermekeinkkel tehetünk, hogy biztosítunk számukra elég teret és időt ehhez. Amit még tehetünk, hogy ezt a mozgásigényüket olyanra is felhasználjuk, amelyet mozgásos játékokba is beépítünk. Ezek ugyanis nem csak az energiájukat vezeti le, hanem fejleszti is őket.

A pici gyerekek nyelve a mondóka, amellyel a fejlesztést már egészen fiatal korban meg lehet kezdeni. Szülőként arra kell figyelni, hogy a mondókázás közben sosem szabad a hangsúlyt a fejlesztésre összepontosítani. A cél a játék, a közös időtöltés, a szórakozás. A fejlődés ennek következtében fog megvalósulni.

Felgyorsult a világunk, és egyre kevesebb időt töltünk úgy a gyermekeinkkel, hogy leüljünk velük játszani, mondókázni, mesélni. Tudjuk, hogy milyen hasznosak a mondókák, a gyermekdalok, mesék, csak időnk nincs erre. Azt szokták mondani, hogy arra van időnk, amire szakítunk. A gyermekeink „hosszú távú befektetések”, nem árt tehát szánni időt a mondókázásra, mesézésre, mert rendkívül mélyíti a gyermek és szülei közötti kapcsolatot. Az állandó szem- és fizikai kontaktus, az összebújás, a meseolvasás közbeni cirógatás megerősíti a gyermek és a szülei közötti kapcsolatot.

A mondókák használatával folyamatosan gyarapodik a kicsik szókincse, ezáltal még az anyanyelvük ritmusát is elsajátítják. A mondókákkal fejleszteni lehet a beszédet, az egyes hangképzési és kiejtési hibákat kiválóan lehet javítani már pici korban.

A mondókák és gyermekdalok segítenek a memória fejlesztésében is. Minél több mondókát, dalt ismer egy gyermek, annál inkább fejlődik a figyelme, az emlékezete és az ismerete is.

A mondókázás azonban nemcsak a beszédre és az emlékezetre van hatással, hanem a tanulási folyamatokra is, de a gyermek mozgáskoordinációját is fejleszti akkor, ha a kedves kis mondókákat mozgással kombinálva tanulják meg a gyerekek.