Az introvertált típus jellemzően csendes, megfontolt, zárkózott, visszahúzódó. Nagy társaságban, idegen közegben feszélyezetten mozog. A tömeg frusztrálttá, feszültté teszi. Távolságtartó, ebből fakadóan nehezem teremt új kapcsolatokat. Jól elvan egyedül is. Általában kevés barátja van, mivel mély kapcsolatok kialakítására törekszik.

Ezzel ellentétben az extrovertált ember közvetlen, nyitott, barátkozó természetű. Harsány, imád a társaság középpontja lenni. Szereti, ha sokan veszik körül, emiatt igyekszik minél több embert maga köré gyűjteni. Kedveli az új helyzeteket, kalandokat, nyitott az új ötletekre. Élvezi a pörgést, az unalom teljesen leszívja az energiáit.

A két típus találkozása azért nem sül el mindig jól, mert az introvertált az extrovertáltat arrogánsnak, rámenősnek, vakmerőnek és magabiztosnak látja. Ezzel ellentétben az introvertált csendesnek, különcnek, bizonytalannak, és a szociálisan alkalmatlan embernek tűnik. Ezen ösztönös ismeretek és első benyomások egyfajta tudatalatti szűrőként funkcionálnak. Pontosan ezért nem jellemző, hogy egy harsány típus, egy anyámasszony katonájával barátkozzon.

Az introvertált egyszerűen nem tekinti példakövetőnek, és helyesnek az extrovertált viselkedését és tetteit. Az extrovertált a szabálykövető, és saját korlátai között mozgó introvertáltat, lassúnak és teszetoszának tekint. Az egyik kifelé forduló, az őt körülvevő világra koncentrál, és dühét az ismerősein, rokonain tölti ki, míg a másik befelé forduló, a belső saját gondolatvilágában él, és dühét elfojtja.

Nincs ezzel semmi baj, hiszen a tudat alatti szűrő úgyis csak azokat fogja közel engedni a személyhez, akivel meg van az összhang.