A hálát gyakran éljük át, pozitív társas érzelmeink között szereplő. Főleg akkor, amikor egy helyzet vagy egy másik személy cselekvése ránk nézve pozitív következménnyel jár. Ezt mi érzékeljük, felfogjuk, azonban nem mindig foglalkozunk vele. Pedig a hála mindennapjaink része, és annak „varázsereje” is van.

Az ezotéria térhódítása során egyre nagyobb hangot kap a hála, a hálaadás is. Még csak vallásosnak sem kell ahhoz lenni, hogy hálával lehessünk teli.

Amikor valami nagyon jó történik velünk, és abban egy vagy több személy közreműködése is jelen van, vagy elismerjük, hogy ami a tulajdonunkban van, azt becsülnünk kell, azért hálásak kell lennünk.

Müller Péter szerint „Ha józanul nem hiszel semmiféle istenben, most mégis ott motoszkál benned valamiféle hála - ajándékot kaptál, és nincs kinek megköszönni.” Osho azt mondja „A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg kell tanulnod.”

Ezt ismerjük fel egyre többen. Hányszor mondják azt, hogy legyünk hálásak kincseinkért (ez lehet a családunk, egészségünk, anyagi vagyonunk stb.). Ezek létezésével nem mindig akarunk tisztában lenni. Tudjuk, de nem ismerjük el, többre vágyunk. A boldog élet egyik alaptétele pontosan az lenne, hogy elfogadjuk azt, ami megadatott.

Más lenne az életünk, ha úgy ébrednénk reggelente, hálát adunk annak, hogy felébredhettünk ma is. Ez azt jelenti, élünk. Hálát adhatnánk annak, hogy fedél van a fejünk felett, annak is, hogy van munkahelyünk, még akkor is, ha kevésbé várjuk a hétfőt. Nézzünk csak körül, milyen a lakásunk? Megvan minden kényelmet biztosító berendezés? Ugye, milyen gazdag vagy?!

Nagyobb lenne a boldogság és az öröm, ha ezeket minden egyes nap kezdetén tudatosítanánk magunkban, mint ahogy azért is hálásnak kell lennünk, ha nap végén együtt van az egész család, mindenki épen és egészségesen pihen az ágyában és nyugalom uralkodik.

A naponta gyakorolt hálával nemcsak a saját életünk minősége változhat, hanem a környezetünkben élőkre, akár idegenekre is máshogy tekinthetünk. Sokkal elfogadóbbakká, barátságosabbakká, segítőkészebbekké válhatunk, és ez az, ami a mai világból nagyon hiányzik. A hálát gyakorlók tehát jobb emberré válnak.

Mindennapunkba be kellene csempészni annak tudatosítását, hogy mikért lehetünk hálásak. A napi zűrzavar és káosz után hazaérve, lecsendesedve értékesnek válik a nyugalom, a kis bunker, ahová elhúzódhatunk. Még az álmunk is nyugodtabb lehet, ha tudatosítjuk magunkban azt a sok jót, ami körülvesz.

A családunk és saját egészségünk a kincsünk, ezért is adjunk hálát. A nehézségek életünk részét képezik. Annak megoldása ránk vár, és ha meg tudjuk oldani a problémát, az is hálával töltsön el. Ha így gondolkodunk, akkor a rosszban is a kiutat keressük, és ez a pozitív gondolkodás nemcsak az adott feladat leküzdésében segít, hanem az életünket is pozitív irányba tereli.

A hála azért tesz jobb emberré, mert általa türelmesebbé válunk, javul a magunkba vetett hitünk, nő az önbizalmunk, jobb társsá is tesz.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!