Egy tartalmában is unalmas kérdésre mi lehetne a válasz? Így aztán ne várjunk csodát egy újbóli találkozástól. Hiába láttuk rég egymást azzal, aki felől érdeklődni szeretnénk, ha hülye a kérdés, ne csodálkozzunk, hogy arra a válasz is az. És ha unalmas a kérdés, akkor a válasz sem biztos, hogy különb.

Nem biztos, hogy a válaszoló szűkszavú, unalmas egyén, akinek semmi sem történik az életében. Lehet, hogy te tetted fel rosszul a kérdést. Vagyis neked kell megtanulni jól kérdezni. Kellemetlen belemenni olyan beszélgetésbe, amely vontatott, sehová nem visz, egyszavas válaszokat kapunk. Nemcsak idegenekkel, vagy rég nem látott ismerősök esetében lehet fontos a jól kérdezés művészete, hanem akár családtagjainkkal való beszélgetés során is. Sőt a tanulás-tanítás folyamatában nagyon sokat segíthet a jó kérdések használta.

Egy fárasztó nap után, amikor újból találkozol a gyermekeddel, ne az legyen a kérdésed felé, hogy mi volt aznap az iskolában. Legyél kreatívabb. Tedd fel számára azt a kérdést, hogy mi az, ami számára aznap a legjobb volt? Aztán követheti az, hogy mi volt aznap a legrosszabb élménye? Sokkal szélesebb spektrumú képet kaphatunk arról, hogy gyermekünkben mi zajlik.

Kérdezd meg gyerkőcödet arról, hogy mi volt aznap a legjobb sztori? Ebben az a jó, hogy bárki esetében alkalmazható, nemcsak gyerekeknél. A párod is biztosan örül, ha nem a megszokott Mizu? Milyen napod volt? kérdéssel indítod az újbóli találkozást. Ki lehet térni a munka világára is. Megkérdezheted a társadat arról, hogy aznap mi volt a legjobb történés a munkahelyén, mint ahogy azt is, hogy m volt a legutálatosabb? Nemcsak a jelenre tekinthet a kérdés, így akár olyan dolgokat is megkérdezhetsz, ami a jövőre utal. Mit tennél másképp, hogy a munkahelyeden jobban menjen a munka? Gyerkőc esetében, min változtatnál ahhoz, hogy jobban érezd magad az iskolában? És így tovább. Az ilyenfajta kreatívabb kérdésekre nem elég egy semmitmondó, egyszavas válasz. Ezekre bővebben kell válaszolni, így akár ismeretlenekkel is sokkal hamarabb belendülhet egy beszélgetés. Ha ugyanis unalmas és nem is igazán a személy felé, a történésre irányul a kérdés, akkor a válasz is olyan lesz. Jót és jól kérdezni nem is olyan egyszerű, pedig nap, mint nap tesszük. Csak nem értjük, hogy miért olyan semmitmondóak a válaszok. Hát ezért.

A jó kérdezés alapja, hogy egyszerre csak egy kérdést teszünk fel. Ha ugyanis több a kérdés, akkor általában csak az utolsót jegyzi meg az ember, és arra keresi agyában a választ, így több megválaszolatlan marad.

Szülőként sokan panaszkodnak arról, hogy gyermekükből nem tudják kihúzni, hogy mi történt aznap az iskolában. Mintha egész nap nem csinált volna semmit, pedig nem erről van szó, hanem arról, hogy nem jól kérdeztünk tőlük. Úgy kell kérdezni (bárkitől), hogy a történésekre, a cselekvésekre vagyunk kíváncsiak. Jó példa erre, hogy ha egy bekötött kezű személlyel találkozunk, akkor azt kérdezzük, hogy megsérült? Holott szemmel láthatóan sérülés miatt van ellátva a sebe. Sokkal inkább arra kell rákérdezni, hogy milyen baleset érte és hogyan? Így kell a gyerekekből is kihúzni a jó és rossz történéseket is. Megkérdezheted a gyermekedtől, hogy melyik az a személy az iskolában, akire felnéz? Melyik termét, helyiségét szereti legjobban az iskolának? Mi volt aznap a legfurább, amit az iskolában hallott? Mi volt a legjobb, amit aznap órákon megtanult? Hol szokta tölteni az óraközi szünetek idejét? Ki mellett ül az iskolapadban, és megfelel-e, vagy ki lenne az, aki mellett sokkal szívesebben ülne?

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!