Tele van már a pincénk és a padlásunk is a nagy emberek idézeteivel, azonban néha plusz löketet adhatnak, főleg, ha megrekedtünk kicsit életünkben. Egy-egy már leírt, kimondott gondolat vezérfonalként, motivációként szolgálhat. Nemcsak azért jó, mert agyunkat már nem kell terhelni ilyen nemes gondolatok kitalálásával, hanem azért is, mert ínséges időkben ezek lehetnek a kapaszkodóink még akkor is, ha egy-egy gondolat közhelynek számít. Nem szégyen nálunk okosabbaktól tanulni. Az a szégyen, ha mereven ellenállunk minden változásnak, fejlődésnek, még akkor is, ha az ismeretet, a megoldást tálcán kínálják.
Buddha a buddhizmus alapítója, aki a hangsúlyt belső egyensúlyra törekvésre helyezte, gondolatai, tanításai pedig most is sokaknak adhat iránymutatást.
„A boldogsághoz nem vezet út. Az út maga a boldogság.” Amikor már agyunk elfárad a sok ingertől, igényünk lehet arra, hogy érzelmeinkre, lelkünk suttogásaira hagyatkozzunk. Nevezhetjük ezt spiritualitásnak is, de érdemes egyensúlyt tartani a belső hangok és a gyakorlati tanulás között. Tehát szükséges lehet olykor megérzéseinkre hallgatni, mert a túlzott racionalitás is elterelhet.
„Fogadd el, hogy a dolgok nem mindig tökéletesek.” Nos, ezt életünk során számtalanszor tapasztalhatjuk még úgy is, hogy tökéletességre vágyunk, és azért meg is teszünk mindent. Ennek ellenére is csalódhatunk. Ezekből valaki képes tanulni, valaki nehezményezi, de mindenképp el kell fogandi, hogy a világ dolgai koránt sem mindig tökéletesek. Azonban ezekben a helyzetekben is a céljainkra kell koncentrálni, nem pedig a bosszúságokra. „Aminek kezdete van, véget is ér egyszer. Békélj meg ezzel, s minden jóra fordul.” Vagyis ne szállj szembe olyannal, amire nincs ráhatásod. Felesleges idő- és energiapazarlás, ahelyett, hogy másra, jóra tudnál koncentrálni.
„Harag nem old fel haragot – a szeretet mindent felold.” Szorongásokkal teli életet élünk, melynek fő oka, hogy meg kell és akarunk felelni egyszerre több helyen, több szerepben is. Nemcsak te vagy feszült, hanem a környezetedben lévők is azok lehetnek. Hatunk egymásra. Ám, ha a feszültség ennyire befolyásol minket és másokat is, akkor a szeretettel is ez történik. Éppen emiatt érdemes szeretettel fordulni mindenki felé (ez olykor igazi kihívás). Lehet haragudni a világra, másokra, de mi értelme? „Amit gondolunk, azzá leszünk. Mindannyian saját tetteink rabszolgái vagyunk: miért haragudnánk másokra?”
Frusztráló a nehéz múltra visszatekinteni, de a bizonytalan jövő is csak megnehezíti a dolgainkat. Éppen ezért „Ne zsúfoljátok tele lelketeket haszontalan gondolatokkal. Minek rágódni a múlton, elébe menni a jövőnek? Maradjatok a jelen pillanat egyszerűségében.” Amikor magunk mögött tudunk egy megterhelő és/vagy eredményes napot, akkor nagy tehertől szabadulunk meg. „Mindegy, milyen nehéz volt a tegnap, ma mindent újrakezdhetsz.” Minden nap megkapjuk arra az esélyt, hogy valami jót kihozzunk, alkossunk.
