Az okostelefonok azt is lehetővé teszik, hogy a közösségi oldalakon kapcsolatot tartsunk barátokkal, rokonokkal, ismerősökkel. Írásban is kifejezhetjük gondolatainkat, de még inkább szeretjük használni az emodzsikat. A „Szia! Remélem, minden rendben van.” és a „Szia! Remélem, minden rendben van. J” között az emodzsi a különbség és a hatás, amit ez a kis jel kivált az emberekből. Szívesebben küldünk, de szívesebben fogadunk is olyan üzeneteket, amelyekben hangulatjelek vannak. Az emotikonok hatással vannak arra, aki befogadja az üzeneteket. Felerősíti azt, amit írásban ki akarunk fejezni. A vidám mondatok még vidámabbnak tűnnek akkor, ha mosolygós szmájlit biggyesztünk a mondatba. Ugyanígy hat a szomorúságot kifejező mondatokban a sírós fejecske.

Szakemberek azt is megfigyelték, hogy azok a posztok, bejegyzések, amelyekben emodzsikat használnak a közösségi oldalakon, sokkal keresettebbek, többen látogatják, kedvelik. Sőt mi több, ha valakit kritikával illetnek, még az sem esik olyan rosszul akkor, ha mosolygós szmájlival színesítik. A kritika ugyan eléri a célját, mégsem sérti meg annyira az illetőt, mintha emodzsi nélkül küldenék el. A hangulatot kifejező jelek nélkül egészen máshogy értelmezzük a leírtakat. Így ha egy amúgy éles kritika mindenféle mosolygós, kedves emodzsikat nélkülöz, sokkal sértőbbnek tűnik, és fájdalmasabban is érinti az embereket.

Egy egyszerű üzenet, amely mosolygós fejecskékkel tarkított, sokkal nagyobb örömet vált ki az emberekből. Ha emodzsis üzenetet kapunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az üzenet feladója számára kedvelt emberek vagyunk. Ám a hangulatjelekkel is lehet túlzásba esni. A ló másik oldalára eshet az, aki túl sok emodzsival spékeli meg üzenetét. Azt az érzést kelti, hogy érzéseit nem tudja megfogalmazni szavakkal, ezért képekkel kommunikál.

Ami az előnyük, az a hátrányuk is ezekek a jeleknek. Bizonyított ugyanis, hogy a mai tizenévesek szókincse jóval szegényebb az érzelmeik kifejezésére, mert előszeretettel kommunikálnak emodzsik használatával.

Te is kaptál már szmájlikkal tűzdelt üzenetet, és a szmájlik láttán a te szád is mosolyra görbült? A valós, két ember között történő beszélgetés során is figyeljük a másik arcát és lemásoljuk annak arckifejezését. A hangulatjelek hasonlót váltanak ki belőlünk, azokat is lemásoljuk. Ha kapunk egy mosolygós fejekkel tűzdelt üzenetet, hasonlóan reagálunk arra mi is.

Az online világ azonban nem a valóság, és hiányoznak a nonverbális jelek. A szemtől szembe beszélgetés során nemcsak a szavakra figyelünk, hanem a testbeszédre, a mimikára, a gesztusokra, de a technika világából ezek hiányoznak és előfordulhat, hogy egy-egy beszélgetésnél az információkat nem jól értelmezzük, félreértjük, ami akár konfliktushoz vezethetnek.