Bármennyire is azt szajkózták, hogy az új technikai eszközöknek köszönhetően a könyvolvasás meg fog szűnni mint cselekvés, mindig volt és mindig is lesz egy réteg, amelyik ugyanúgy könyvet fog olvasni, mint néhány évtizeddel korábban tették. Tény, hogy sok folyóirat jelenik meg online verzióban, de mellette még nyomtatásban is kiadásra kerül. Az olvasásra buzdítás szükséges. A kézbe vehető könyvek olvasására pedig még inkább figyelmet kell szentelni. Reményeink szerint már mindenki átélte azt, amikor belemélyedve egy könyvbe, szinte más dimenzióba, világba csöppen. Az agyunkban képek és a hozzátartozó érzelmek cikáznak. Ez az olvasás élménye. Az olvasás folyamata átrendezi agyunk struktúráját és olyan érzésünk keletkezhet, mintha a könyv történéseinek igazán részesei lennénk. Ezt az élményt minél többször és minél többeknek át kellene élnie. Amilyen rohanó világban élünk, úgy kellene, hogy az olvasás eleme legyen életünknek. Az olvasásra buzdítás mindig felszínen volt, de az ünnepi könyvhét is kimondottan segíti, hogy újból rátaláljunk a könyvekre.
1927-ben Supka Géza a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének gyűlésén vette fel, hogy rendezzenek könyvfesztivált. 1928-ban megtartották a könyvét "főpróbáját", amely során felmérték, hogy mekkora igény van az ilyen kulturális megmozdulásra. Kedvezményekkel csalogatták az olvasni kívánókat, és eredményesnek találták a rendezvényt, így Supka Géza – a Literatura irodalmi főszerkesztője – kezdeményezésére 1929-ben meg is tartották az első ünnepi könyvhetet.
Már akkoriban is a könyvek és az olvasás népszerűsítésének szükségességét érezték, ugyanis az olvasók száma érezhetően megfogyatkozott. Nemcsak csak az volt a cél, hogy újból kezükbe vegyék az emberek a könyveket, hanem az is, hogy új hódolókat gyűjtsenek az olvasásnak.
Azóta már majdcsak kilencven év eltelt, de a magyar kulturális rendezvénysorozat évről-évre nagy sikert arat országszerte. A kezdetektől fogva jelentősen átalakult a kulturális rendezvénysorozat. Főleg 1935-től lehetett ezt érezni, amikor is megjelent a Könyvnapi szabályzat, amely érvényben volt 1949-ig. A könyvnapi jegyzék tartalmazta azokat az irodalmi műveket, amely magyar írók és költők műveit tartalmazta. A könyvhét népszerű volt és a támogatása is egyre nagyobb volt, amelyet a második világháború némileg visszavetett az, de később újra erőre kapott.
Az ünnepi könyvhét igazi székhelye fővárosunk, azonban a nagyvárosok ugyanúgy kapcsolódnak minden évben ehhez az eseményhez. Egyre több kisebb település is csatalakozik a programsorozathoz, hogy így hirdessék és ismertessék az olvasás és a könyvek szeretetét.
A könyv érték, meg kell becsülni. Emiatt világszerte ünneplik a könyveket fesztiválok és ünnepek keretén belül. Azt hitték ki fog menni a divatból az olvasás, ám ez túl nagy kulturális értéke az embernek ahhoz, hogy csak úgy hagyja elveszni. Az idei könyvhét már a 88. és június 8-12 között rendezik meg a fővárosban és más országos helyszíneken. Kellemes olvasást!
