Tévhit: Az óvszerhasználat minden esetben ugyanolyan védettséget ad.
Tény: Általánosságban elmondhatjuk, hogy a fogamzásgátló módszerek nem megfelelő alkalmazása esetén bármikor felléphetnek olyan hibafaktorok, melyek akár nem kívánt terhességet is okozhatnak. Az óvszer is csak akkor hozza a kívánt védettséget, ha tökéletesen használjuk. A tökéletes használat már az eszköz tárolásakor elkezdődik, hiszen a helytelenül, meleg vagy fényes helyen tárolt óvszerek anyaga károsodhat és kevésbé strapabíróvá válhatnak, mint a hűvös, sötét helyeken tárolt darabok. Megfelelő használata egyszerű dolognak számít, mégis sokszor történnek balesetek a nem megfelelő felhelyezést követően. Kerülni érdemes bármilyen más anyaggal történő érintkezését, amik az óvszer elmozdulását vagy hatásfokának csökkenését eredményezhetik – ilyen például az olaj-alapú síkosító is, amely gyengítheti az óvszer anyagát, és emiatt a szakadás veszélye is nagyobb. Ugyancsak probléma az újrahasznosítás gondolata - a spórolás nem megoldás, az óvszert csak egy együttléthez szabad felhasználni, így minden újabb aktus esetén újat kell használni.
Tévhit: Minden hormonális védekezési módszer súlyos mellékhatásokkal jár.
Tény: A hormonális módszerekkel kapcsolatos leggyakoribb tévhit, hogy mindegyik hormonális zavarokat, elhízást, pattanásokat, valamint meddőséget okoznak. Természetesen ahogyan minden gyógyszernek, a fogamzásgátló tablettáknak is lehetnek mellékhatásaik, mint a ritkán fellépő enyhe mellfeszülés, pecsételő vérzés, fejfájás, vagy kisebb mértékű súlygyarapodás, viszont a sokáig fennálló, szélsőséges panaszok azt jelzik, hogy nem a szervezetünknek és hormonháztartásunknak megfelelő módszert használjuk éppen. Amennyiben a mellékhatások a használat első 3 hónapja után is fennállnak, vissza kell térnünk orvosunkhoz, akivel egy újabb konzultációt követően kiválaszthatjuk az ideálisabb eszközt. A nőgyógyász szakorvos egy hormonális fogamzásgátló eszköz felírásakor figyelembe veszi a ciklusunkat, a vérzésünk jellegét, sőt, még a bőrünk állapotát is, így a legtöbb esetben nem kell számolnunk a korábban fennálló mellékhatásokkal. A legtöbb hormonális fogamzásgátló módszer jó cikluskontrollal is rendelkezik, ami által megrövidülhet és enyhébbé válhat a menstruáció, megszűnhet a premenstruációs szindróma, és a pattanások is elmúlhatnak.
Tévhit: A megszakításos védekezés hormonmentes, olcsó és megbízható módszer.
Tény: Meglepően sokan alkalmazzák még manapság is a megszakításos védekezést – a módszer lényege, hogy a férfi még az ejakuláció előtt felfüggeszti az aktust, így megakadályozza a hímivarsejtek méhszájba jutását. Ennek a módszernek a fő problémája, hogy az előjáték és együttlét közben termelődő előváladék ugyancsak tartalmaz hímivarsejteket, így a teherbeesés ebben az esetben is lehetséges. További probléma, hogy a módszer a férfi számára többnyire meglehetősen kényelmetlen, hiszen folyamatos koncentrációt igényel, így megnehezíti az ellazulást.
Tévhit: A terhesség elkerüléséhez elég kiszámolni a „termékeny napokat“.
Tény: A 28 napos ciklus során különböző hormonális változások lépnek fel, a ciklus 14. napja körül pedig bekövetkezik a peteérés. A teherbeesés valószínűsége ilyenkor a legmagasabb, erre épül az úgynevezett naptármódszer is. Ennek a módszernek a hátránya viszont az, hogy az ovulációt gyakran képtelenség pontosan kiszámolni, főként, ha a ciklus egyébként is pontatlan vagy ha bármilyen, a hormonháztartásunkat is befolyásoló tényező is közrejátszik – ilyen lehet például a túlzott stressz vagy a leterheltség is, ami manapság a legtöbb ember életében problémát okoz. A teherbeesés ráadásul nem csak a termékenyebb napokon következhet be, így a naptármódszer még a megszakításos védekezés együttes alkalmazása esetén sem feltétlenül hoz megfelelő eredményt.
Tévhit: A hüvelygyűrű nagyobb eséllyel okoz trombózist, mint a fogamzásgátló tabletta
Tény: A módszerrel kapcsolatban többször láttak már napvilágot olyan cikkek, melyek a többi hormontartalmú gyógyszerrel összehasonlítva arra figyelmeztetnek, hogy a hüvelygyűrű használatával automatikusan megnő a trombózisveszély. Minden hormonális védekezési módszer – mint a tabletta, a hüvelygyűrű és a hormontartalmú spirál is - növelheti a trombózishajlamot különösen azoknál, akik dohányoznak, vagy közvetlen családjukban előfordult trombózis: ilyen esetben a nőgyógyász nem is ajánlja hormonális fogamzásgátló használatát. Az egészséges emberek esetén a kockázat úgy küszöbölhető ki, hogy a szakorvosukkal történő egyeztetés alapján feltérképezik a trombózishajlamot fokozó rizikófaktorokat, és megpróbálják azokat kiiktatni. A trombózis viszont nem köthető automatikusan a fogamzásgátlók szedéséhez – a mozgásszegény életmód és a munkahelyi folytonos ülés hosszútávon nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is veszélyezteti. Fontos tudni, hogy a trombózis kockázata a terhesség és az azt követő időszakban nagyságrendekkel nagyobb, mint a hormonális fogamzásgátló módszer használata alatt. A kutatások azt mutatják, hogy a hüvelygyűrű a kombinált tablettákhoz képest nem növeli jobban a trombózis esélyét, így amennyiben fontos számunkra a kényelem, a hüvelygyűrű jó megoldást kínálhat számunkra.
